Az irániak által csak "kémfészekként" emlegetett nagykövetség előtt tartott nagygyűlés alkalmat adott az Iránban "iszlám ébredésnek" nevezett "arab tavasz" üdvözlésére és Izrael elítélésére is. 1979. november 4-én, az Egyesült Államok által támogatott Mohammed Reza Pahlavi iráni sah uralmát megdöntő iszlám forradalom után néhány hónappal iszlamista diákok túszul ejtették és 444 napon át fogva tartották az amerikai nagykövetség 52 alkalmazottját. 1980 áprilisában Jimmy Carter amerikai elnök különleges katonai műveletet indított a kiszabadításukra, amely azonban kudarcba fulladt. 

Miután a teheráni rendszerrel nem tudott dűlőre jutni, Washington végül 1980. április 7-én megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal. A két ország viszonya azóta is igen feszült. Iránt azzal gyanúsította meg nemrégiben az Egyesült Államok, hogy az al-Kudsz, az iráni Forradalmi Gárda elitegysége is részese volt a washingtoni szaúdi nagykövet megölésére irányuló összeesküvésnek. Teherán határozottan elutasítja ezt. 

Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei azzal is vádolják Iránt, hogy atomfegyver előállítására törekszik, utóbbi viszont kitart amellett, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.