Az első kazah elnökről, azaz magáról Nurszultan Nazarbajevről elnevezett parkban ünnepélyesen felavatták a Kazahsztán elnevezésű kompozíciót. A bronzból, gránitból és márványból készült alkotás sólyomszárnyakat ábrázol, középpontjában az államfő szobra foglal helyet. Nazarbajevet ülő helyzetben ábrázolták, amint jobb kezével épp megfogni készül valamit.

Almati főpolgármestere beszédében azzal indokolta, hogy még életében szobrot emeltek az államfőnek, hogy "céljuk a kazah társadalom további konszolidációja, amelynek középpontjában az elnök politikája áll, a kazah államiság, a stabilitás és a társadalmi egyetértés erősítése. A szobor Kazahsztán történelmi múltjának, dinamikus jelenének és ragyogó jövőjének folytonosságát jelképezi" - mondta Ahmetzsan Jeszimov. 

A Respublika-kz.info kazahsztáni hírportálon megjelent beszámoló szerint a négyméteres szoborkompozíció felavatásán megjelent Nazarbajev lánya és nővére is Almati város vezetőinek körében. A cikket illusztráló fényképek tanúsága szerint az ünneplők nem voltak sokan, az utca embere nem közelíthette meg az eseményt. 

Az alkotás a hivatalos közlés szerint igen gyorsan elkészült. Idén október 25-én fordultak levélben az államfőhöz értelmiségiek a kezdeményezéssel, a költségeket a kezdeményezők állták. Az alkotó a hírportál munkatársának elárulta, hogy anonim támogatóktól szolid összegeket kapott a munkáért. 

Annak ellenére, hogy Nazarbajev elnök már többször kifejtette, ellenzi, hogy emlékművet állítsanak neki, szobra áll Asztanában, a kazah fővárosban, és Törökországban és Moldovában is erre készülnek. Igaz, amikor 2009-ben, Csimkentben, a Kazahsztán déli részén lévő nagyvárosban akartak aranyszobrot állítani az első államfőnek, ő azt elhárította. 

A 71 éves Nurszultan Abisuli Nazarbajev Kazahsztán függetlenné válása, 1991 óta tölti be a köztársasági elnöki posztot. Legutóbb, 2011. április 3-án választották újabb öt évre államfőnek. Az energiahordozókban gazdag közép-ázsiai országban Nazarbajev kemény kézzel építi a sajátos kazah demokráciát, amelyben az ellenzéknek gyakorlatilag nincs hangja. Külpolitikája többvektorú: jó kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal egyaránt, a régióban pedig vezető szerepre tör.