A média pluralizmusát és szabadságát nem csupán törvényekkel kell definiálni és védelmezni - írta Kroes a bejegyzésben. Szerinte a pluralizmus gyakorlati sikere a megfelelő légkörtől és a politikai kultúrától is függ. A bizottsági alelnök kitért a Klubrádió frekvenciaügyére is: ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon "nem kevesebb, hanem több rádióhangnak lehetne tere".

A bevezetésben a biztos azt is felidézte, hogy az utóbbi hetekben az Európai Bizottság "komoly kérdéseket tett fel" mintegy 30 magyar törvénnyel kapcsolatban, beleértve az alkotmányos reformot is. "Ezek az aggodalmak továbbra is fennállnak" - tette hozzá.

Kroes - szóvivője, Ryan Heath útján - szerdán már felszólította a magyar kormányt, hogy ugyanolyan gyorsan és hatékonyan biztosítsa a médiatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés tiszteletben tartását, mint ahogyan tavaly az uniós javaslattevő-végrehajtó testületnek az EU-joggal kapcsolatban tett felvetéseire reagált. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság tavaly december 19-én kimondta: a magyar médiatörvény alkotmányellenes módon korlátozta az írott sajtó szabadságát. Szerinte e megállapítás következményei ma is érvényesek. E vonatkozásban utalt az újságírók forrásvédelmére, valamint a nyilatkozatok idézhetőségének engedélyhez kötésével kapcsolatos problémakörre.

Az EU alapjogi chartája világosan leszögezi, hogy a média szabadságát és pluralizmusát tiszteletben kell tartani, az EU pedig mindig fellépett a médiaszabadság és pluralizmus mellett - mondta Heath. A szóvivő felidézte, hogy Kroes biztos tavaly négy ponton emelt kifogást a médiatörvény-szöveg ellen, és e vonatkozásban el is ért kedvező változtatásokat. Az Európai Bizottság - folytatta Heath - tavaly októberben magas szintű munkacsoportot hozott létre Vika-Freiberga volt lett államfő vezetésével a médiapluralizmus gyakorlati elősegítése érdekében. Ez a munkacsoport január 25-én tartja következő ülését, és Magyarország szerepel a napirenden - közölte Kroes szóvivője.

Ryan Heath kitért a Klubrádió ügyére is. Leszögezte, hogy az EU-jog értelmében a kormányok megszabhatják a rádiófrekvenciák kiosztásának feltételeit. Függetlenül attól, hogy az adott ügyben van-e jogi alapja a döntés elleni fellebbezésnek, az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy ezt a kérdést nem lehet a Magyarországon tágabb összefüggésben zajló vitáktól elszakítva szemlélni - fogalmazott.

"Kroes alelnök hisz abban, hogy minél több a versengés, annál jobb, és arra bátorítja a magyar hatóságokat, hogy vegyék fontolóra további rádióengedélyek kiadását" - mondta szerdán az uniós szóvivő. Mint hozzátette, a bizottság bízik abban, hogy az eddigi és jövőbeli eredménytelen pályázók sikeresek lesznek internetes rádióállomásként.

Csütörtöki személyes blogbejegyzésében Kroes megerősítette ezeket a szerdán elhangzott szóvivői kijelentéseket. Kiegészítésként hozzáfűzte: a Vika-Freiberga vezette munkacsoport létrehozását - mintegy a Magyarországhoz tavaly intézett, törvénymódosításra való felszólítás kiegészítéseként - az indokolta, hogy a média pluralizmusához a jogi előírásokon túl megfelelő légkörre és politikai kultúrára is szükség van.

"Komolyan el kell gondolkodnunk azon, vajon az EU-nak van-e elég hatalma ezen a területen, hogy eleget tehessen a médiapluralizmus megvédésével kapcsolatos közvárakozásoknak" - fogalmazott Neelie Kroes.

A blogbejegyzés szerint aggodalmat váltott ki az, ahogyan a rádióengedélyek ügyét kezelik Magyarországon. Elismerve a tagállamok jogát a frekvenciakiosztási feltételek meghatározására, Kroes úgy vélekedett: az ilyen döntések szélesebb körben válthatnak ki hatásokat, különösen akkor, ha némelyek aggodalma szerint az új engedélyek kiadásának kritériumait "a meglévő, független hangok kizárására és nem újak lehetővé tételére" irányuló cél motiválja. Az EU-biztos szerint Magyarországon "több rádióhangnak" kellene lehetőséget adni.