szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kína manilai nagykövetsége hivatalosan tiltakozott a Fülöp-szigetek külügyminisztériumánál, amiért az ország haditengerészete halászokat "zaklatott" egy olyan dél-kínai-tengeri szigetnél, amelyet mindkét ország a magáénak tekint. Manila behívatta Kína nagykövetét, és közölte, kész megvédeni az ország szuverenitását.

Kína megerősítette szuverenitását Huangyan szigete felett és figyelmeztette a Fülöp-szigeteket, hogy azonnal állítsa le törvénytelen cselekményeit, és hagyja el a területet - áll a nagykövetségnek a Hszinhua hírügynökség által ismertetett közleményében.

A jelentés szerint a zord időjárás elől nyolc kínai halászhajó keresett védelmet a sziget egyik öblében, de egy fülöp-szigeteki hadihajó elállta útjukat és 12 - köztük hat felfegyverzett - katonát küldött a kínai halászhajók fedélzetére.

Az incidens idején két kínai tengerészeti felderítő hajó tartózkodott a közelben, amelyek "teljesítették a kínai nemzeti tengeri jogok és érdekek védelméből eredő kötelességüket" - áll a követségi közleményben, amely egyben hangoztatja, hogy a szigetet környező vizek a kínai halászok hagyományos halászterülete, s ennek alátámasztására bőséges anyag áll rendelkezésre.

Hírügynökségi jelentések szerint szerdán Manilában a külügyminisztériumba kérették a kínai nagykövetet, s a tárcavezető Albert del Rosario újságírók előtt arról számolt be, hogy a kínai nagykövettel megállapodtak, diplomáciai úton rendezik konfliktusukat. A találkozón ugyanakkor kölcsönösen kifejezték, hogy a területet - ahol a hajók konfliktusba kerültek - mindkét ország a magáénak vallja. A miniszter hozzátette, országa felkészült, hogy ha arra kényszerül, akkor megvédje szuverenitását.

A fülöp-szigeteki haditengerészet felderítő gépe vasárnap fedezte fel a kínai halászhajókat az ország fő szigetétől 230 kilométerre lévő Panatag zátonynál, majd a helyszínre küldték az ország legnagyobb hadihajóját. A két kínai felderítő hajó kedden érkezett meg, miután a fülöp-szigeteki katonák megkezdték a kínai hajók átvizsgálását, s a halászhajók és a fülöp-szigeteki őrhajó közé helyezkedtek, s megakadályozták a kínai halászok őrizetbe vételét.

A Dél-kínai-tenger két nagyobb szigetcsoportja (Spratly és Paracel) felett Vietnám és Kína teljes szuverenitást követel magának, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei pedig a Spratly egyes szigeteit,  korall- és sziklazátonyait tartja területe részének. A vitatott hovatartozású szigetek közül a legtöbbet - hat szigetet, 16 sziklazátonyt és 6 homokpadot - Vietnám tart ellenőrzése alatt, majd a Fülöp-szigetek következik 7 szigettel és 3 sziklazátonnyal. Őket követi 9 sziklazátonnyal Kína.

A tengeri területi viták és összeütközések mind a diplomáciában, mind a tengeren az utóbbi időben megszaporodtak, Kína a hírek szerint igyekszik egyre több sajátjának tartott területen megvetni a lábát. A leghevesebben Manila képviseli a maga érdekeit, különösen amióta bírja Washington támogatását, felmerült területén az amerikai katonai jelenlét megerősítése, s szóba került kémrepülőgépek telepítése is.

Hillary Clinton korábban kijelentette, a területi viták körüli nézeteltérésekben nem akarnak bíráskodni, de a térségi vizek biztonságos hajózhatóságáról és szövetségeseik támogatásáról nem mondanak le.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!