A pártoknak vasárnap estig kellett leadni jelentkezésüket a legfelsőbb bíróságon, amely szerdáig dönt arról, hogy közülük melyek felelnek meg a részvételi feltételeknek.

A két nagy vetélytárs párton, a jobboldali Új Demokrácián és a baloldali Pánhellén Szocialista Mozgalmon kívül indulni akar a három másik parlamenti párt, a kommunisták, a radikális baloldal és a szélsőjobboldal is.

Az új formációk többségét jobb- vagy baloldali pártokból távozó politikusok hozták létre, tiltakozásul a két nagy párt nagykoalíciójának megszorító politikája ellen.

Ilyen például a Panosz Kamenosz által nemrég alapított Független Görögök, a volt szocialista fejlesztési miniszter, Luka Kaceli pártja, a Társadalmi Szerződés vagy a Demokratikus Baloldal. Ide tartozik a Demokratikus Szövetség, a volt külügyminiszter, Dora Bakojanisz pártja, aki az Új Demokráciából távozott 2010-ben, mert az a megszorítások mellett szavazott, miközben kormányzása idején még ellenezte azokat.

Egy tucat kis pártnak, amelyek a legutóbbi választásokon nem érték el a parlamentbe jutáshoz szükséges 3 százalékos küszöböt, áttörést ígérnek a közvélemény-kutatások. Közéjük tartozik az újnáci Krüszi Avgi (Arany Hajnal), a volt jobboldali miniszter, Sztefanosz Manosz által alapított zöld párt, a DRASZI, a trockista EEK, a baloldali antikapitalista Antarszia vagy a marxista ML-KKE, valamint a válság kezdetén népszerűvé vált Nem Fizetek vagy a Görög Kalózpárt.

A politikai színtér sokszínűsége láttán politikai elemzők és közvélemény-kutató intézetek a választások kimenetelének bizonytalanságára hívják fel a figyelmet. Szinte egybehangzóan arra számítanak, hogy a két nagy párt "történelmi összeomlása" nyomán koalíciós kormányzás várható Görögországban.