Az első néhány óra a híréhségé – másképpen, más számokkal dolgozták fel a híreket a különböző csatornák, online portálok és a közösségi média.

A második 12-15 óra a pontosított híreké és a sokké.

Most a harmadik szakaszban járunk: értelmezések, okkeresés és összeesküvés-elméletek keringenek.

Mintadiákból tömeggyilkos

Az elkövető James Eagan Holmes lakásában arzenál, bombagyár, és a rendőröknek állított csapdák vártak.

AP / Ed Andriesk

Mintha egy b-kategóriás film forgatókönyvét olvasnánk: fiatal magányos fiú, aki nehezen teremt kapcsolatot kortársaival, aki társkereső oldalon regisztrálja magát, akit ígéretes tudóspalántának tartanak... szociopata frusztrációból származó gyilkos hajlamot sejtetnek a James Eagan Holmes-portrék és tudományos alaposságú tervről írnak a szerzők.

A merénylet előtt a szerény Facebook és Twitter aktivitását is távolságtartó karakterének tulajdonították. A mészárlás után akár a terv részének is tűnhet.

A Washington Post a 24 éves Holmes portréját boncolgatja. Kiemeli Holmes „tudományos ambícióit”, hiszen az exdoktoráns gyilkos ezt írta magáról és vágyairól a Monster.com karrierportálon. Nem lódított, hiszen néhány hónappal a pénteki tragédia előtt még a Colorado-Denver Egyetem egyik „igencsak kompetitív ösztöndíjas” tanulmányi programjában vett részt, ahová évente csak 6 kiemelkedő tehetséget vettek fel. „A szakmai életrajz egy csodálatos elméjű fiatalember portréját festi meg”, elmélkedik a szerző, és hozzáteszi, hogy 4 évvel ezelőtt önkéntes ifiként vett részt egy hátrányos helyzetű gyermekek számára fenntartott táborban.

„San Diego szépen karbantartott környékéről érkezett, ahol piros tetős, kétemeletes házakban laknak a szomszédok, akik ápolt, szorgalmasan tanuló, szűkszavú fiatalemberként emlékeznek rá”, írja a Times of India, amely még a Washington Postnál is több energiát öl abba, hogy hangulatosabban, képekben fesse le az ellentmondásos karaktert. „A könyvmoly viselkedés azonban elrejtette a nehézkes életet”, folytatja, majd Tom Mai szomszédra hivatkozva elmeséli, hogy a 2010-ben a kaliforniai Riverside Egyetemen neurológiából diplomát szerző Holmes nehezen talált állást. Igazából sehogy, és egészen addig munka és hivatás nélkül csapongott, míg a fent említett doktori ösztöndíjat megkapta.

A New York Times kiegészíti a korábbi ismereteket azzal, hogy a Holmes, mint a 6 diák egyike, orvosi környezetben folytatta doktori tanulmányait és az idegrendszeri rendellenességek biológiai gyökereit kutatta. Idővel azonban ezek a tanulmányok megszakadtak, és akárcsak első diplomája és az ösztöndíj közötti hónapokban, ismét tétlen idők következtek.

A lap hozzáteszi források nélkül, hogy az elmúlt nehéz hónapok alatt latin-lakta vidéken élt, ahol a fehérek kisebbségben voltak. Itt látták többször autószerelőnél, vagy alkoholt vásárolni.

A New York Times a szerény közösségi média aktivitásból csak egyet emel ki: a társkereső oldalt, ahol könnyű kalandra vadászott.

A talányt nagyon egyszerűen oldja fel a Washington Post által megkérdezett Mary Muscari kriminológus: „Valószínűleg azért tanult [neurológiát], mert tudta, hogy ő maga is különbözik [a többiektől].”

Értelmetlen tragédiák

„Elcsúsztam a vér[tócsán] és egy hölgyre estem rá. Megráztam, hogy keljen fel, mert tovább kell mennünk, de nem volt válasz, gondoltam már meghalt”, idézi a 17 éves Tanner Coon túlélőt az ABC News. Hasonló testközeli jeleneteket idéz a legtöbb hírcsatorna az érzékletesség kedvéért.

A másik népszerű eszköz az áldozatok békebeli és részletes portréja. Legtöbbször a 6 éves Veronica Mosert emlegetik egy „élettel teli, szőke, kék szemű kislány, aki 5 napja még azzal dicsekedett, hogy éppen úszni tanul” a Denver Post leírása szerint. A szívszorító emléket Annie Dalton nagynéni osztja meg az olvasókkal.

A kislány édesanyja csupán 25 éves, nyaklövéssel fekszik kórházban. A golyót még nem tudták eltávolítani, és „minden bizonnyal valamilyen szintű fogyatékossággal él majd tovább”.

Egy másik szereplő, akiről inkább név nélkül hallunk, egy 27 éves fiatalember, akit mártírként tartanak számon. Testével védelmezte barátnőjét – amellett, hogy évfordulójukat ünnepelték, a férfi születésnapját is így szerették volna szebbé tenni.

Gyakran emlegetnek még egy meg nem nevezett sportriporternőt is.

Szükségszerű tragédia

A legtöbb forrás már jól tudja, hogy Holmes pisztolyt, puskát, félautomata gépfegyvert vásárolt kevlár mellénnyel egy vadászboltban. A Financial Times azt is megemlíti tárgyilagos jelentésében, hogy a jelenleg érvényben levő törvényeket könnyen ki tudta játszani a vásárló, hiszen egy időben 4 fegyverhez jutott hozzá. A vásárlás helyét a Washington Post említi, és idézi a TacticaGear.com ügyvezető igazgatójának, Chad Weinmannak a szavait: „Minden, amit Holmes úr [sic!] vásárolt július 2-án, elérhető kereskedelmi forgalomban.”

Nem csupán a lőfegyverek vásárlása feltűnő azonban. Nincs olyan hírportál, amely meg ne említené, hogy 6000 lőszert rendelt az internetet a merénylő. Az ABC News a rendőrséget is idézi: „a támadó jól eltervezett merényletre készült és minden bizonnyal a rendőrségre is csapást mért volna”. Az utóbbit arra alapozzák, hogy nem egyszerűen fegyverarzenált és bombagyárat létesített otthonában Holmes, hanem gondosan kiépített csapdákat, amelyeket egyértelműen a behatoló rendőröknek szánt.

A Financial Times felidézi az 1999-es Columbine iskolabeli mészárlást, és párhuzamot vonva előre jelzi, hogy a fegyverbirtoklási törvények körül folyó jogi-politikai és ideológiai háború újabb epizódja következik. A fegyvervásárlás szabadságát ugyanis az alkotmány 1791. óta érvényben levő 2. kiegészítése biztosítja, és ez az, amiből a fegyverlobbi nem enged. Az NRA, vagyis a Nemzeti Lőfegyver Szövetség (National Rifle Association) 4,5 milliós tagsággal rendelkezik, és a napokban kiadott nyilatkozatukban 100 milliósra teszik a jogukkal élő polgárok számát. Ebből a tömegből éppen a konzervatív államok lakosai bírnak a legnagyobb osztályrésszel, értük – vagy éppen velük szemben – Obamának és a demokratáknak keményen meg kell küzdeniük minden egyes választáson. A pénz mellett ez a politikai nyomás teszi a legerősebb amerikai lobbicsoporttá a fegyverpártiakat.

A Telegraph fel is hívja a figyelmet rá, hogy az Obama-adminisztráció még 2008-ban felesküdött arra, hogy korlátok közé szorítja a szabad fegyverfelhasználást. Ez azonban nem történt meg, talán éppen a fenti okokból. A jövő héten pedig az ENSZ ülésein az egyik kiemelkedő téma a nemzetközi szintű fegyverkorlátozás – az NRA és hívei számára vörös posztó. Míg a pénteki mészárlás ügyében vasárnap délután még semmi sem található az NRA honlapján, addig megtekinthető egy videofelvétel, amin elnökük, Wayne LaPierre a „szabadságjogok korlátozásaként” és „idegen bíráskodásnak” tekinti az ENSZ-küldöttek szándékát.

Az ő hangvétele még békés a kakaskodó fegyvertársakéhoz képest a honlap többi rovatában. A közösségi portálokon kommentelő militánsokhoz képest pedig kifejezetten intelligens. A Twitteren és a Facebookon másodpercek alatt terjedt a hír (feltűnő, hogy a menekülők folyamatosan posztoltak), a hozzászólások között pedig még a hétvégén megjelentek az elmeháborodott összeesküvés-elméletetek. Egy 53 éves IT-szakember például mindenféle látszatszolidaritást nélkülözve rögtön meg is osztotta ismeretét, miszerint a támadás az Obama-adminisztrációt szolgálja, akik szeretnék az ENSZ segítségével megkurtítani az amerikai szabadságjogokat – a támadás tehát egy nagyobb terv része.

A posztoló szerint (aki egyébként maga is egy önvédelmi-vadász csapat tagja, kedvenc könyve a „365 mód arra, hogy megőrjítsünk egy liberálist”, és emellett Hank Williams countryjának rajongója – amerikai szóhasználatban tehát redneck, vagyis déli vaskalapos) a támadás egy átfogó politikai manőver része.

Akár a fegyverpártiak, akár a fegyverellenesek elemzik: mindkét párt szerint elkerülhetetlen volt a denveri tragédia. A Wikipedia mindenesetre gyorsan gazdagodott egy új szócikkel: James Eagan Holmes.