A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói a lipcsei állatkert csimpánzaival végeztek el kísérleteket. Először alkalmat kínáltak az egyiknek, hogy élelmet lopjon. Miután a lopás bekövetkezett, a meglopott állatnak lehetősége volt visszaszerezni az élelmet anélkül, hogy jutalmat kapott volna ezért - magyarázta Katrin Riedl, a kutatás vezetője a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint.

Az állatoknak közömbös volt, ha másokat loptak meg, függetlenül attól, hogy milyen viszony fűzte őket a meglopott egyedhez. Ezek szerint a harmadik fél büntetése - amely az embereknél a társas együttélés alapja - csak az emberré válás evolúciója során alakult ki - következtettek a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent írásukban. Amennyiben nem lenne lehetőség a szankcionálásra egy együttműködő egyedekből álló csoportban, hamar alábbhagyna az együttműködés, ha csak néhány egyed is önző módon kezdene viselkedni - fejtette ki Riedl.