Az amerikai légitársaság ugyanakkor egymillió euró kártérítést köteles fizetni az egykori szuperszonikus gépet üzemeltető Air France légitársaságnak, amiért annak a tragédia miatt romlott a hírneve.

A katasztrófát a fellebbviteli bíróság szerint is az okozta, hogy a párizsi felszálláskor a Concorde ráfutott egy fémdarabra, amely a Continental Airlines előtte startoló gépéről esett le. A fémhulladék szétvágta a szuperszonikus gép kerekét, amelynek szétrepülő darabjai megsértették az üzemanyagtartályt, és az így berobbant kerozin okozta a gép pusztulását. A másodfokú bíróság szerint mindez nem indokol büntetőjogi ítéletet. Az amerikai légitársaság két megvádolt alkalmazottját és a francia polgári légiközlekedési igazgatóság egykori vezetőjét is felmentették.

Első fokon a bíróság a Continental Airlinest 200 ezer eurós pénzbüntetésre, valamint egymillió eurós kártérítés megfizetésére kötelezte az Air France-nak, amelyet már első fokon felmentettek minden felelősség alól.

Az amerikai légitársaság a kezdetektől visszautasította, hogy egy fémdarab okozta a tragédiát, és szemtanúkkal próbálta bebizonyítani, hogy a Concorde már azt megelőzően lángra kapott, hogy áthaladt a fémdarabon. Mégpedig az amerikaiak szerint azért, mert az Air France rosszul készítette elő a Concorde-ot a felszállásra. Ezt a verziót viszont a franciák utasították el, és 15 millió eurót követeltek kártérítésként imázsrontásra hivatkozva. Ebből egymillió eurót ítélt meg a bíróság. 

A francia légitársaság egy Concorde típusú utasszállító gépe 2000. július 25-én zuhant le. A katasztrófa nem sokkal azután érte a New Yorkba tartó járatot, hogy elindult a párizsi Charles de Gaulle repülőtérről. A gép, amelynek baloldali hajtóműve a felszálláskor kigyulladt, egy szállodára zuhant Párizs Gonesse nevű elővárosában. A tragédiában mind a száz utas, a kilenc tagú francia személyzet, valamint a szállodaépületben tartózkodott négy személy életét vesztette.

A Concorde katasztrófája egyben a hangsebesség kétszeresénél is nagyobb, óránként 2200 kilométeres sebességgel szárnyaló gép mítoszának a végét is jelentette. A fedélzeten luxuskörülményeket biztosító szuperszonikus légi járműveket 2003-ban végleg kivonták a forgalomból.