A mostani elnökválasztás újdonsága, hogy ezúttal már nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság választja meg a prágai Hradzsin új urát. Ezzel a változással Prágában 90 éves csehszlovák, illetve cseh hagyomány szakadt meg. Jogi szakértők szerint az önálló Csehország megalakulása óta ez volt a legnagyobb alkotmányos változás. Elmondható, hogy éles viták közepette alapvetően a közvélemény nyomása kényszerítette ki, mivel a korábbi parlamenti elnökválasztásokat - úgy Václav Havel (1993-2003), mint Václav Klaus (2003-2013) esetében - sorozatosan súlyos botrányok kísérték.

Az első forduló két meglepetést hozott: a korábban legfőbb esélyesnek tartott Jan Fischer harmadik helye, valamint Premysl Sobotkának, a kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS) egyik vezetőjének az utolsó előtti, nyolcadik helyezése. Helyi elemzők szerint Fischer túl korán kezdte kampányát, túlságosan is bal- és jobboldal feletti, semleges akart maradni, s kínosan került mindenféle konfliktust. Népszerű személyiség, de a sajtó alapvetően inkább hivatalnoknak, semmint politikusnak tartja. Fischer 1989 előtt tagja volt a kommunista pártnak, amit most hibának minősített. Általános vélemény, hogy a választás előtti tévévitákban gyengén érvelt, ami nagyban hozzájárult népszerűsége fokozatos csökkenéséhez.

Ezzel éppen ellentétes volt Schwarzenberg kampánya, aki a végén erősített be, régen látott támogatást kapva a cseh értelmiségtől és a média többségétől.
Nagyot bukott Premysl Sobotka és vele együtt a legerősebb kormánypárt, az ODS is. Petr Necas pártelnök-kormányfő elismerte a kudarcot, de az okokat nem a pártban látja. A sajtó már korábban "szürke egérnek" titulálta Sobotkát, de támogatottsága még a várakozásoknál is alacsonyabb lett. "Az eredményt nagyban befolyásolta, hogy Necas aláírásával mintegy támogatta Václav Klaus államfő rendkívül élesen bírált amnesztiáját" - vélte Tomás Lebeda politológus.

Elemzők szerint a két továbbjutó politikus - Zeman és Schwarzenberg - győzelmi esélyei a második fordulóban nagyon kiegyenlítettek, s a következő két hétben kiélezett kampányra lehet számítani. Ezt az első forduló eredményének ismeretében megtartott első sajtóértekezletek is jelezték. A két politikus azonnal élesen támadta egymást. Zeman most 42 ezer szavazattal kapott többet Schwarzenbergnél.

Politológusok úgy vélik, rendkívül sok múlik majd azon, hogy az első fordulóban a harmadik és negyedik helyezett - a független Fischer és a szociáldemokrata Jirí Dienstbier - kinek a támogatására szólítják fel híveit. Első nyilatkozataikban egyik politikus sem nyilatkozott erről, illetve azt állították, "van még idő a döntésre". Zeman mögé várhatóan felsorakozik a baloldal többsége. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) már jelezte, hogy híveit Zeman támogatására szólítja fel. Zeman hátránya, hogy bár szociáldemokrata kormányfő volt (1998-2002), a pártot tíz éve elhagyta, s ma éles ellentétek vannak közte és a szociáldemokraták vezetése között.

A vita ellenére a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) vezetése szombaton késő este közvetetten Zeman támogatására szólította fel híveit. "A választóknak érdemes megfontolniuk Milos Zeman támogatását, mert olyan jelöltről van szó, aki nincs összekötve a mai kormánykoalícióval" - fogalmazott Bohuslav Sobotka pártelnök. Újságíróknak azt mondta, a pártvezetés egységes álláspontra jutott ebben a kérdésben.

Schwarzenberg - akinek egyik nagymamája magyar volt - számolhat ugyan a jobboldal és a civil szféra többségének támogatásával, de hátrányára van, hogy egy nagyon népszerűtlen kormány tagja, és a koalíciós TOP 09 elnöke. A TOP 09 alelnöke, Miroslav Kalousek pénzügyminiszter jelenleg az ország legnépszerűtlenebb politikusa. Ez teret ad a támadásoknak. Nem kizárt, hogy terítékre kerül arisztokrata származása is. Schwarzenberg egyébként a leggazdagabb cseh politikus. Zeman ugyanakkor plebejus habitusáról ismert.

Három sikertelen elnökjelölt - Zuzana Roithová, Tána Fischerová és Premysl Sobotka - Schwarzenberg támogatására szólította fel híveit. A január 25-én és 26-án sorra kerülő második forduló előtt három cseh tévé is vitát tervez a két elnökjelölttel. Zemanról közismert, hogy rendkívül tehetséges és jó vitázó. Nagy kérdés, hogy milyen hatása lesz ezeknek a tévévitáknak a választókra. Ugyanakkor az is tény, hogy a cseh média többsége inkább Schwarzenberghez húz, aki Zemantól eltérően tartósan jó viszonyt ápol az újságírókkal.

Csehországi elemzők körében ma általános a vélemény, hogy a köztársasági elnökválasztás második fordulójának kimenetele valóban kétesélyes, s az eredményt megjósolni nagyon nehéz.