Angela Merkel kétnapos látogatásra érkezett Törökországba, ahol elsőként Kahramanmasban azt a két német rakétaüteget kereste fel, amelyeket a Bundeswehr 300 katonájával együtt a szíriai határ közelébe telepítettek. A kancellár úgy fogalmazott, hogy a rakéták telepítése nagy politikai értéket jelent a számukra, és tudatában vannak annak, hogy végül politikai megoldásra van szükség az olyan konfliktusokban, mint a szíriai.  

Merkel szkeptikusan nyilatkozott a szíriai ellenzéknek szánt esetleges fegyverszállítások lehetőségéről. "Németország ebben a kérdésben nagyon visszafogott. Líbia esetében látható volt, hogy az ilyen fegyverek aztán rossz kezekbe is kerülhetnek" - emelte ki. Annak a véleményének adott hangot: a szörnyű szíriai események láttán erősödik az a benyomás, hogy Kína és Oroszország is látja, Bassár el-Aszadnak nincs jövője, az ő ideje lejárt, és egy demokratikus kormánynak kell jönnie.

Hétfőn a kancellár Ankarában Abdullah Gül elnökkel és Recep Tayyip Erdogan kormányfővel tárgyal, és részt vesz egy török-német gazdasági fórumon. Berlin mindeddig azt hangoztatta, hogy nem akarja Törökország uniós tagságát, hanem valamilyen "különleges viszonyt" szeretne kialakítani vele. Szombaton  viszont Merkel kifogásolta, hogy Törökország uniós csatlakozási tárgyalásai elakadtak. Kijelentette: szeretné, ha új tárgyalási fejezetet nyitnának meg, és ezzel egy lépéssel előbbre jutnának. Erdogan "elégedetten" fogadta a nyilatkozatot, és azt mondta, hogy pozitív lépésekre számít a következő hónapokban, az unió ír elnöksége alatt. Megjegyezte, hogy szerinte Párizs álláspontja is megváltozott nemrég a kérdéssel kapcsolatban.

Németországban mindenesetre a lakosság többsége, csaknem kétharmada ellenzi Törökország felvételét az integrációba a vasárnap a Bild am Sonntag című lapban közölt felmérés szerint. A megkérdezettek 57 százaléka szerint ráadásul Törökország növekvő gazdasági és katonai ereje aggodalomra ad okot.