A felsőoktatásban röghöz kötés néven elhíresült új jogintézményt beemelték az alaptörvénybe, eközben egy uniós piloteljárás zajlik az ügyben Magyarország ellen – idézte fel a Napi Gazdaság. Andor László EU-biztos erről az interjúban azt mondta, a piloteljárás novemberben indult, februárban kaptak válaszlevelet magyarul, amelynek értékelése nem zárult még le.

"Elméletileg három irány lehetséges ilyenkor. Az egyik lehetőség, hogy a tagállam olyan érveket hoz, amelyek az EB-t meggyőzik arról, hogy nem szükséges a folyamat folytatása. A második lehetséges irány, ha a tagország Brüsszel érveit figyelembe véve megváltoztatja a jogszabályt. Ebben az esetben a bizottság lezárhatja a folyamatot, ha úgy látja, hogy megnyugtató az új szabályozás. Ellenkező esetben − és ez a harmadik lehetőség − kötelezettségszegési eljárás indulhat. A tavasz folyamán ennek el kell dőlnie. E pillanatban az elsőnek adnék a legkisebb esélyt és a harmadiknak a legtöbbet" – mondta a biztos.

Ha a hallgatói szerződésről bebizonyosodik, hogy uniós jogba ütközik, Andor szerint egyszerűen figyelmen kívül kell majd hagyni az érintett kitételeket. "Ez nem orvosol visszamenőleg olyan eseteket, amikor valakit a hallgatói szerződés tartalma elriaszt a hazai továbbtanulástól, és például inkább külföldre megy tanulni. De azoknak, akik tíz évvel a végzés után − tehát például 2026-ban vagy 2028-ban − a visszatérés vagy visszafizetés dilemmájával szembesülnének, ez megnyugtató lehet" – mondta.

Az elvándorlással kapcsolatban Andor László arról beszélt, hogy Magyarországról az elmúlt két évben, a 2011-es német és osztrák piacnyitással is összefüggésben a korábbinál nagyobb arányú volt a kiáramlás, de a magyarok ezzel még messze nincsenek az élmezőnyben.

"Sokkal kisebb az elvándorlási arány, mint a lengyelek vagy a litvánok körében, nem is beszélve a román állampolgárokról. Az unió arról is szól, hogy hosszabb-rövidebb időre sokan élnek a külföldi tanulás és munkavégzés lehetőségével, majd sokan visszajönnek, és megint mások elhelyezkednek vagy szerencsét próbálnak Németországban, Belgiumban vagy másutt" – tette hozzá az interjúban.

Azt is elmondta, hogy szerinte a kormány közfoglalkoztatási programjának mérete "eltúlzott, és a hozzá fűzött várakozásokról is ugyanez mondható".

"Három dolgot mindenképpen kiemelnék. Egyrészt egy beruházásbarát környezet biztosan jobban segítené, hogy a kkv-szektor maga támasszon nagyobb keresletet a munkaerő iránt. Másrészt erősítendő a programokban a tényleges képzési elem és általában a foglalkoztathatóság javítása, ami a hosszú távú megoldás kulcsa" – mondta Andor.

"Harmadrészt az sem mellékes szempont, hogy egy hosszabb, az európai átlagnak megfelelő időtartamú munkanélküli-segély többeknek adna időt és esélyt ahhoz, hogy maguk találjanak munkát a munkaerőpiacon" – tette hozzá.