Már két korábbi kormány megpróbálkozott azzal, hogy az alkotmányba foglalja az adósságfék intézményét. Borut Pahor balközép, és Janez Jansa jobbközép kormánya is kudarcot vallott, mert nem sikerült megállapodniuk a mindenkori ellenzékkel a pénzügyi szabály bevezetésének időpontjáról, és nem volt meg az alkotmány módosításához szükséges kétharmados parlamenti többség.

A konzervatívok kötötték magukat 2015-höz, de a baloldal, illetve maga Alenka Bratusek jelenlegi kormányfő irreálisnak tartotta ezt, és a 2017-es bevezetéshez ragaszkodott.

A héten azonban váratlan fordulat történt, a kormányfő elfogadta 2015-öt, ebben kommentátorok szerint szerepe volt annak, hogy több uniós kormányfő, köztük Angela Merkel német kancellár is a mielőbbi bevezetést javasolta az uniós csúcson tartott kétoldalú találkozókon.

Alenka Bratusek nemrég még azzal érvelt a költségvetési szabály 2015. évi bevezetése ellen, hogy annak megsemmisítő következményei lennének a szlovén szociális ellátórendszerre, és a már meghozott szükségintézkedéseken kívül további 500 millió eurós kiadáscsökkentést vagy adóemelést kellene végrehajtani.

A kormány azt reméli, hogy az adósságfék bevezetése megnöveli a nemzetközi pénzpiacok bizalmát.

Alenka Bratusek miniszterelnök azt mondta, hogy az ország GDP-arányos államháztartási hiánya az idén eléri a 7,8 százalékot, de a május elején kidolgozott megszorító csomag révén jövőre már 3,3 százalékra csökken.

A kétmillió lakosú Szlovénia gazdasága 2011 óta van recesszióban. A Moody's hitelminősítő a közelmúltban az ország szuverén besorolását két fokozattal, a befektetésre nem ajánlott kategóriába rontotta le, majd a Fitch Ratings vonta meg az elsőrendű "A" kategóriás osztályzatot Szlovéniától a romló makrogazdasági és költségvetési kilátásokkal indokolva a döntést.

Szlovénia súlyos bankválsággal szembesül, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok gyenge minőségű irányítása, illetve a nem elég hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki. A nem törlesztő hitelállomány eléri a 7 milliárd eurót. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) makrogazdasági előrejelzése szerint a szlovén gazdaság az idén 2,1 százalékkal zsugorodik. Az OECD számításai szerint a szlovén államadósság markáns reformok hiányában 2025-re a GDP 100 százalékára nőhet, miközben már eddig a válság kezdete óta kétszeresére, 47 százalékra ugrott.