A kétszintű egészségügyi ellátás lehetősége - ami lényegében a páciensek lehetősége, hogy fizetés ellenében az alapszinttől magasabb ellátást kapjanak - azután szűnik meg, hogy az alkotmánybírósági döntése megjelenik a törvénytárban, ami mintegy két hét. A reform további két elemét az év végéig a parlamentnek kell hatályon kívül helyeznie törvénymódosítással. 

Helyi megfigyelők szerint a tavaly január 1-jén bevezetett egészségügyi reform kulcsfontosságú elemeiről van szó, amelyek a közegészségügyi ellátásról szóló törvény részeit képezik. A vitatott részek hatályon kívül helyezését a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) követelte. Az alkotmánybírósági beadványt a párt 51 parlamenti képviselője írta alá. Az alkotmánybíróság döntése nem volt egyhangú, néhány bíró különvéleményt fogalmazott meg. 

A 2011-ben elfogadott új egészségügyi törvény lehetővé tette, hogy az ellátás kétszintű legyen: alapszintű, s ahol erre lehetőség nyílt, magasabb szintű. A páciensnek joga volt választani, de a biztosítók csak az alapszintet fizették. A magasabb szintért ezért a betegeknek fizetniük kellett. Az alkotmánybíróság korábban elismerte, hogy lehetséges a kétszintű ellátás, de azzal a feltétellel, hogy a magasabb szintet rendeletekben pontosan meghatározzák. Miután ez eddig nem történt meg, a testület szerint a magasabb szint lehetőségét ki kell venni a közegészségügyi törvényből.

A kórházi napidíj emelését az alkotmánybíróság szintén azért semmisítette meg, mert a törvényben nincs pontosan körülírva, mit kap ezért a páciens, illetve, hogy a napidíj ilyen mértékű emelése a társadalom egyes rétegeinek - például a nyugdíjasoknak - súlyos gondokat okozna. 

Az egészségbiztosítók azon jogát, hogy a törvény által bevezetett vizitdíjak beszedését elutasító orvosokra akár milliós büntetést is kiszabjanak, a testület azért semmisítette meg, mert szerinte elfogadhatatlan a büntetés mértéke. Eredetileg a büntetés felső határa 50 ezer korona volt. Ezt a határt tavaly eltörölték. A bíróság szerint ezzel a biztosítók domináns helyzetbe kerültek az egészségügyi intézményekkel szemben.