A mezőgazdasági eredetű szennyeződés csökkenése ellenére 2009 óta rendszeresen romlik a korallzátony állapota a ciklonok és az árvizek hatására - derült ki Mark Butler környezetvédelmi miniszter szerdán közzétett jelentéséből.

"A szélsőséges időjárási jelenségek jelentős hatással vannak a (Nagy-korallzátony) tengeri környezetének általános állapotára, amely átlagosról közepesre esett vissza. A rossz vízminőség, az éghajlati jelenségek halmozott hatásai, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek számának és intenzitásának a növekedése miatt a korallzátony ökoszisztémái romlanak" – olvasható a jelentésben.

A nitrát-, a növényvédőszer- és üledékes szennyeződések 7, 15 illetve 6 százalékkal csökkentek az adott időszakban, ennek következtében csökkent a korallal táplálkozó tengeri csillagfaj inváziója is. A 2010-11-es part menti árvizek és a Yasi ciklon azonban súlyos károkat okozott a Nagy-korallzátonynak, elpusztítva a korallfelület 15 százalékát. A jelentés szerint a regenerálódás több évtizedbe is beletelik. 

Környezetvédő szervezetek aggasztónak találják a jelentést. Üdvözölték a megtett erőfeszítéseket, de rámutattak, hogy a célt nem sikerült elérni. A tengeri csillagok támadásai például csak 13 százalékkal csökkentek a tervezett 50 százalék helyett. A Környezetvédelmi Világalap (WWF) munkatársa, Nick Heath szerint van megoldás, csak több pénzt kell rá szánni, és a legnagyobb szennyeződési pontokra kell összpontosítani.

A Nagy-korallzátony, amely 1981 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján, az elmúlt 27 évben korallfelületének több mint a felét elvesztette időjárási (viharok), éghajlati (felmelegedés) és ipari tényezők miatt a Proceedings of the National Academy of Sciences című amerikai szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Az ausztrál partok mentén húzódó, mintegy 345 ezer négyzetkilométer felületű Nagy-korallzátony mintegy 3000 korallzátonyával és több száz trópusi szigetével a világ legnagyobb korallzátonya. Óceánkutatók nemzetközi csoportja nemrégiben szólította fel az ausztrál kormányt, védje meg a Nagy-korallzátonyt a kikötőfejlesztéshez szükséges kotrás és elsősorban a bányaiparral kapcsolatos hajózás okozta szennyeződéstől. A szénerőművektől való függése és az ázsiai ércexportja miatt Ausztrália az egyik legnagyobb szennyező. 

Az Unesco kilátásba helyezte, hogy 2014-ben felveszik a Nagy-korallzátonyt a veszélyeztetett helyszínek listájára, ha nem intézkednek a partvidék iparosításának korlátozása érdekében. Ha a tagországok nem követik az ajánlásait, a szervezet le is veheti az adott helyszínt a világörökség listáról.