szerző:
Klopfstein-László Kornél
Tetszett a cikk?

Közel másfél hónapja tartanak a tiltakozások a májusban megválasztott Plamen Oresarszki bolgár miniszterelnök és kormánya ellen. A tüntetők kedden már a parlamentet is körülzárták, a kabinet a helyzet radikalizálódásától tart. A hvg.hu-nak az egyik tüntető oligarchákról, baseball-ütőkről és törzsi kiáltásról beszélt.

„Osztavka!, azaz „Mondjon le” - lassan minden utcasarkon ezt a felirat olvasható a bolgár fővárosban, ami egyébként azt jelenti, mondjon le.  Az unió egyik legszegényebb országában ugyanis június közepe óta tüntetők ezrei vonulnak utcára nap, mint nap Plamen Oresarszki miniszterelnök és kormánya távozását követelve.

A demonstrálók kedd este az Országgyűlés épületét is körülzárták, ezért 109 ember – többnyire miniszterek, képviselők és újságírók - az épületben rekedtek. Sajtóértesülések szerint a tiltakozók nagyjából kétezren lehettek, többen pedig összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel. A "túszokat" végül csak szerda hajnalban, buszokkal sikerült kimenekítenie a hatóságoknak.

A közel hétmillió lakosú Bulgáriában akkor kezdődtek a tiltakozások, amikor kiderült, hogy az oligarchaként számon tartott Deljan Peevszki médiamogul került a nemzetbiztonsági ügynökség (DANSZ) élére. Noha a tüntetések hatására Peevszki azonnal lemondott, a demonstrációk azóta is tartanak. A felmérések szerint a lakosság 80 százaléka támogatja az akciókat.

Az idén májusi választásokon második helyen befutó bolgár szocialistáknak, és a velük koalícióra lépett török kisebbség pártjának (DPSZ) egyébként összesen 120 képviselője van a 240 fős bolgár nemzetgyűlésben. Noha az első helyen a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pártja végzett, ők végül nem tudtak koalíciót alakítani.

A törzsi kiáltás sem segített

„Az emberek egyre dühösebbek. Gyors változást szeretnénk, de úgy érezzük, senki sem hallgat ránk” – mondta Augustina Temelkova, a Szófiai Egyetem politológia szakos hallgatója a hvg.hu-nak. Az aktivista hangsúlyozta, „a békés tüntetés keretein belül már mindent kipróbáltunk. Szereztünk légiriadós szirénákat, volt flashmob esernyővel, sőt, egy törzsi kiáltást is bevetettünk”.

Körbezárták a bolgár parlamentet a tüntetők
AFP / Dimitar Dilkoff

A szokatlan praktikák ellenére Csvetlin Jovcsev bolgár belügyminiszter a BBC-nek azt mondta: „a kormány lemondása csak mélyítené a válságot”. Azt ellenben elismerte, hogy a tüntetők és a kabinet ellentétét fel kell oldani. „Ha tovább folytatódik a tiltakozás és az emberek nem találnak valódi megoldást, a helyzet könnyen radikalizálódhat” – figyelmeztetett a politikus.

Bár a szocialista párt képviselői szerdán felvetették az előre hozott választások lehetőségét, Oresarszki kormányfő korábban visszautasította a lemondását célzó követeléseket. A májusban hatalomra került egykori pénzügyminiszter úgy fogalmazott: tüntetés helyett inkább azzal kéne foglalkozni, hogy az országban az energetikai és az egészségügyi rendszer is az összeomlás szélén áll.

Az oligarchák halálos ellenségek

A bolgár vezetést ennek ellenére Németország és Franciaország szófiai nagykövete is az „oligarchákkal ápolt kapcsolataik” megszakítására szólította fel. A diplomaták közös nyilatkozatukban emlékeztettek, hogy az európai uniós tagság "egy civilizáció választása (...) az oligarchikus modell pedig ezzel összeegyeztethetetlen, nemcsak Bulgáriában, hanem máshol is."

Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke keddi látogatása során szintén támogatásáról biztosította a kormányzati korrupció ellen tüntetőket. "Szófiában itt ma kifejezem szimpátiámat azon bolgár állampolgárok iránt, akik a korrupció ellen tiltakoznak" – írta Twitter-üzenetében. Reding hangsúlyozta, hogy "az oligarchia és a demokrácia halálos ellenségek", és szót emelt a média szabadsága mellett is.

Sem tárgyalni, sem hibáztatni nem lehet

Megfigyelők szerint a kormány számára a legnagyobb probléma jelenleg az, hogy nincs kivel egyeztetni. „A demonstrációknak nincs egyetlen kijelölt vezetője: így sem tárgyalni, sem pedig hibáztatni nem lehet senkit” – magyarázta Temelkova.

Daniel Smilov, a bolgár Szabadelvű Stratégiai Központ elemzője ugyanakkor három okot nevezett meg, amely minimálisra csökkenti a kabinet túlélési esélyeit. „Az első a tiltakozások hossza, a második a tüntetők példátlan összefogása egyetlen ügy érdekében, a harmadik pedig a demonstrációk támogatottsága a lakosság körében”.

Mindennapos a tüntetés
AFP / Dimitar Dilkoff

Noha a szakértő úgy látja, mind a kormány, mind pedig a tüntetők attól tartanak, hogy a megmozdulások egyre erőszakosabbak lesznek. „A legfontosabb csoportot azok alkotják, akik spontán vonulnak az utcára, mert úgy érzik, hogy a rendszer igazságtalan velük, és nem képviseli őket” – állítja Jovcsev, aki szerint van egy másik csoport is, amely csak rendbontást szeretne.

Valóban, amint azt Augustina Temelkova a hvg.hu-nak is megerősítette, az interneten jelentek meg olyan felhívások, melyek Vaszil Levszki bolgár forradalmár születésnapját a következő szöveggel ünnepelnék: „Az emberek türelme elfogyott. Mindenkinek ott kell lennie. Gyertek, és verjük ki a szart is belőlük!” A kommentelők között pedig valaki azt írta, baseball-ütővel érkezik a tiltakozásra.

Összeálltak a szélsőjobbal

Bár egyelőre nem túl látványos, a tiltakozásnak mégis van eredménye – állítják vezető bolgár elemzők. Az utóbbi hetekben a német és francia nagykövetek mellett az unió, a bolgár köztársasági elnök, illetve az Európai Szocialisták Pártja (ESZP)  is keményen kritizálták a koalíciós kormányt. Utóbbiak ráadásul azt vetették Oresarszki szemére, hogy összállt a szélsőjobbal.

Arról nem is beszélve, hogy a kabinetnek elképzelése sincs arról, mit lehetne kezdeni a kialakult helyzettel. „Ebben a pillanatban nincs tervünk” – válaszolta meglepő őszinteséggel a BBC kérdésére Csvetlin Jovcsev belügyminiszter. A szakértők szerint azonban új választásokkal, és a bejutási küszöb csökkentésével több párt kerülhetne be a parlamentbe, ami növelhetné a működőképes koalíciók esélyét.

Februárban egyébként szintén a sorozatos tüntetések hatására mondott le a jobb-közép Gerb-kormány. A tiltakozások akkor a hirtelen megugrott rezsiköltségek, illetve a korrupció miatt kezdődtek, de a demonstrálók a végén már az egész politikai elitet elzavarták volna.

Noha Daniel Smilov szerint jelentős különbség van az akkori és a mostani tiltakozások között, akadnak hasonlóságok. „Míg februárban a szegényebb és elkeseredettebb rétegek vonultak utcára, most inkább a tehetősek, akik egyúttal magabiztosak is, ezért több a humor, a gúny” – mutatott rá a szakértő. Emlékeztetett, a belpolitikai válság kezdetén kilenc ember gyújtotta fel magát a szegénység és a kilátástalanság miatt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!