Az ügyészség körülbelül 50 volt őr ügyében nyomozott. Közülük harminc ellen elég bizonyítékot találtak, hogy vádat emelhessenek gyilkosságban való bűnrészesség miatt. Hét másik, külföldön élő gyanúsított ellen még folyik a vizsgálat – mondta Kurt Schrimm, a ludwigsburgi szövetségi ügyészség vezetője kedden.

Az auschwitzi haláltáborban körülbelül másfél millió embert, elsősorban zsidókat öltek meg 1940 és 1945 között.

A különleges német ügyészségnek nincsen vádemelési jogköre, csak annyit tehet, hogy bűncselekmény megalapozottnak tűnő gyanúja esetén az aktát átadja a lakhely szerint illetékes ügyészségnek, amely eldönti, hogy folytatja-e a vizsgálatot. Ez történik a 30 auschwitzi őr esetében is.

Az, hogy végül hányat állítanak bíróság elé, nemcsak az illetékes ügyészségtől függ, hanem az érintettek egészségi állapotától is. A legidősebb gyanúsított 1916-ban született, és a legfiatalabb is már majdnem 90 éves, 1926-os születésű – mondta Kurt Schrimm.

A német igazságszolgáltatás évtizedekig nem üldözte az egykori lágerőröket, a nyugatnémet szövetségi legfelső bíróság egy 1969-ben lefektetett irányelvére hivatkozva, amely szerint a felelősségre vonásukhoz bizonyítani kell a részvételt legalább egy gyilkosságban.

A különleges német ügyészségnek nincsen vádemelési jogköre, csak annyit tehet, hogy bűncselekmény megalapozottnak tűnő gyanúja esetén az aktát átadja a lakhely szerint illetékes ügyészségnek, amely eldönti, hogy folytatja-e a vizsgálatot. Ez történik a 30 auschwitzi őr esetében is.

Az, hogy végül hányat állítanak bíróság elé, nemcsak az illetékes ügyészségtől függ, hanem az érintettek egészségi állapotától is. A legidősebb gyanúsított 1916-ban született, és a legfiatalabb is már majdnem 90 éves, 1926-os születésű – mondta Kurt Schrimm.

A német igazságszolgáltatás évtizedekig nem üldözte az egykori lágerőröket, a nyugatnémet szövetségi legfelső bíróság egy 1969-ben lefektetett irányelvére hivatkozva, amely szerint a felelősségre vonásukhoz bizonyítani kell a részvételt legalább egy gyilkosságban.

A fordulatot John Demjanjuk, a soribóri koncentrációs tábor őre ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, akit bűnrészesnek találtak a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár azt nem tudták bizonyítani, hogy a vádlott aktívan részt vett a gyilkosságokban, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik az, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltást eredményezett a német igazságszolgáltatásban. A nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott nyomozó hatóság így valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett.

A különleges német ügyészség adatai alapján a siker reményével felelősségre vonható auschwitzi őrök túlnyomó többsége Németország nyugati tartományaiban él. A legtöbben, összesen heten Bajorországban, valamint Baden-Württembergben vannak, ahol hat volt lágerőr ügyében dolgoznak tovább a helyi nyomozóhatóságok. A volt NDK területén csupán két volt olyan auschwitzi lágerőrt találtak, akik ellen büntetőeljárást lehetne indítani – egyet Szászországban, egyet Mecklenburg-Elő-Pomerániában.

Hét másik, külföldön élő auschwitzi lágerőrt is azonosítottak: ők Izraelben, Ausztriában, Horvátországban, Lengyelországban, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Argentínában élnek.