A magyar tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak - természetesen a nemzetközi szankciók betartása mellett - jelenleg is vannak Iránnal kapcsolatai. A magyar egyetemeken körülbelül ezer diák tanul, és a perzsa állam elleni gazdasági büntetőintézkedések mellett is létezik iráni magyar export.

"A leglényegesebb szerintem az, hogy itt is meg fog nyílni egy lehetőség. A hangulat már megváltozott. Persze vannak, akik ezt óvatosan kezelik, vannak, akik derűlátóbbak, de azért van egy általános hangulatváltozás itt, Amerikában is" - mondta Martonyi János.

"Ha valóban sikerül megoldást találni az iráni atomprogrammal kapcsolatos kérdésekre, akkor nem mindegy az, hogy Magyarország milyen helyzetből indul. Az hiszem, hogy nem indulunk rossz helyzetből. Nekünk hagyományos, jó kapcsolataink vannak Iránnal, és azt hiszem, hogy itt a magyar kivitel szempontjából is nagyon nagy lehetőségek lesznek" - fogalmazott a külügyminiszter.

A meglévő gazdasági együttműködés kérdései szerepeltek Martonyi János és Szártádzs Aziz pakisztáni külügyminiszter találkozójának fókuszában. A külügyminiszter utalt rá, hogy a Mol igen jelentős összeget fektetett már be Pakisztánban, és a jövőben szeretné folytatni ezt a tevékenységét.

"A magyar kormánynak kötelessége, hogy minden politikai támogatást megadjon a Molnak, azon keresztül is, hogy a két kormány közötti kapcsolatok jól alakuljanak" - mondta Martonyi János hétfőn a még pénteken megtartott találkozóról. Felhívta a figyelmet arra, hogy Pakisztán helyzete az egész világ szempontjából is fontos, mert az afganisztáni folyamatok alakulásában ennek az országnak is jelentős szerepe van.

"Nekünk sem mindegy, hogyan alakul Afganisztánban a helyzet 2014 után. Mi természetesen haza fogunk jönni, már most jönnek haza a magyar katonák, de marad ott azért körülbelül száz ember. És az sem volna jó, hogy az a sok erőfeszítés, az a sok áldozat, amelyet a nemzetközi közösség Afganisztánban hozott, most veszendőbe menne. Mindenkinek az az érdeke, Pakisztánt is belevéve, hogy az afganisztáni háború a kivonulás után ne erősödjön fel, éppen ellenkezőleg: a felek ott is politikai megoldást találjanak" - közölte Martonyi János, aki a múlt héten Zelmai Raszul afgán külügyminiszterrel is tárgyalt.

A magyar diplomácia vezetője hétfőn a Zsidó Világkongresszus (WJC) észak-amerikai tagozatának, a Rágalmazás Elleni Liga (ADL), a B'nai B'rith International, a Jelentős Amerikai Szervezetek Elnökei Konferenciája (CoP) és a Szovjet Zsidóság Nemzeti Konferenciája (NCSJ) elnevezésű szervezetek vezetőivel és képviselőivel is találkozott.

"Az amerikai zsidó szervezetekkel minden ENSZ-közgyűlés alatt tett New York-i látogatásom alkalmával találkozom. Azt hiszem, hogy a kapcsolataink most meglehetősen jól alakulnak. Ha összehasonlítom a mai megbeszélés hangulatát akár a tavalyival vagy a tavalyelőttivel, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy most minden szempontból lényegesen jobb a légkör" - vélekedett Martonyi.

"Azt hiszem, fontos dolog, hogy Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, amely reményeink szerint egyre jobban érzi magát, egyre nagyobb biztonságban érzi magát, aggodalmai ellenére. Az is nagyon fontos, hogy mintegy 200 ezer magyar ajkú vagy magyar hátterű ember él Izraelben. Ezeknek igen jelentős része egyébként magyar állampolgár is, igen jelentős részük - hasonlóan a világ más részein élő magyarokhoz - szavazni is fog, választani is fog Magyarországon nagy valószínűséggel a következő évben" - tette hozzá a külügyminiszter. 

Martonyi János elmondta, hogy ez a kérdés felmerült a Ze'ev Elkin izraeli külügyminiszter-helyettessel hétfőn folytatott megbeszélésen is. A tárgyaláson emellett szó esett az izraeli-palesztin békefolyamatról, az Európai Unió és Izrael kapcsolatáról és. "A lényeget abban látom, hogy Magyarország elvi politikát folytat, kiegyensúlyozott politikát folytat, ugyanakkor figyelembe veszi ennek a két közösségnek a létét is, ami komoly összekapcsoló tényező" - nyilatkozott az MTI-nek Martonyi János.