A megbeszélést zárt ajtók mögött tartották. A Fehér Ház előzetes közlése szerint Barack Obama "köztiszteletben álló vallási és kulturális vezetőként" tekint az amerikai fővárosban tartózkodó tibeti vallási méltóságra. Caitlin Hayden, az elnöki apparátus nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy az amerikai kormány Kína részeként ismeri el Tibetet, de támogatja a láma nagyobb autonómiát célzó törekvéseit.

Hayden egyúttal jelezte: az amerikai vezetők aggódnak a megnövekedett feszültség és az emberi jogok tibeti helyzete miatt.

Kína, ahogy az előző két találkozó előtt, most is a megbeszélés elhalasztására szólította fel Washingtont. A kínai diplomáciai tárca szerint Peking szorgalmazza, hogy az Egyesült Államok vegye komolyan Kína aggodalmát, és ne teremtsen lehetőséget a dalai lámának Kína-ellenes, elszakadást hirdető megnyilvánulásaihoz. A külügyminisztérium megerősítette, hogy Kína a tibeti kérdést belügynek tekinti, amelybe egyetlen más ország sem avatkozhat bele.

Washington nem válaszolt Peking figyelmeztetésére, amely szerint a találkozó "súlyos károkat" okoz majd a kétoldalú kapcsolatokban.

Az amerikai lapok szerint a 78 éves dalai láma az egyesült államokbeli nyilvános beszédeiben ezúttal nem tér ki a Kína és a követői közötti ellentétekre. A vallási vezető felkeresi a Szilíciumvölgyet, Los Angelesben beszédet mond majd az erőszakmentességről, Minneapolisban pedig a boldogság természetéről értekezik. Egyebek között tudósok és vállalatvezetők véleményét kívánja meghallgatni a gazdaság állapotáról a globális pénzügyi válság utáni időkben.

A dalai lámával a három előző amerikai elnök is találkozott, de egyikőjük sem fogadta őt az Ovális irodában. Kína a láma fogadása ellen akkor is rutinszerűen tiltakozott. George W. Bush 2008-ban átadta neki a Kongresszusi Aranyérmet, a törvényhozás legmagasabb polgári kitüntetését.

Obama elnök 2009 nyarán - közelgő kínai látogatását szem előtt tartva - elhárította a találkozót a Washingtonba látogató dalai lámával; amerikai elnök 1991 óta először döntött így.

A kommunista Kína 1950-ben katonai erővel foglalta el Tibetet, amelynek vallási vezetője akkor Indiába menekült, és azóta is száműzetésben él. A dalai láma (polgári nevén Tenzin Gyatso) tagadja a kínai vádakat, melyek szerint szeparatizmust szít, és erőszakkal akarja elszakítani Tibetet Kínától. A Nobel-békedíjas vallási vezető azt hangoztatja, hogy békés úton kívánja elérni hazája önrendelkezését.