A tragikus napon, 2004. március 11-én reggel 7 óra 40 perckor néhány perces időközökkel tíz pokolgép robbant a spanyol főváros pályaudvarain, köztük négy a rendkívül forgalmas Atocha főpályaudvaron. Ez volt minden idők legvéresebb terrortámadása Spanyolországban.

José María Aznar, az ország akkori jobboldali miniszterelnöke és kormányának tagjai napokon át a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szeparatista terrorszervezet rovására írták a merényletsorozatot, miközben az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat már este magára vállalta a robbantásokat.

Spanyolország és a világ közvéleményét sokkolták a történtek, a merényletek másnapján több mint tizenegymillió ember vonult utcára világszerte, hogy a terrorizmus ellen tiltakozzon, ráadásul csak minden negyedik tüntető volt spanyol állampolgár.

AFP / Christophe Simon

A kormány makacssága – amellyel csak azért is az ETA-t hibáztatta – végül nagyban hozzájárult a miniszterelnök bukásához a néhány nappal később rendezett parlamenti választásokon, amelyek után minden várakozás ellenére a szocialista José Luis Rodríguez Zapatero alakíthatott kormányt.

Amint felállt az új kormány, Zapatero annak ellenére elrendelte a spanyol katonák kivonását Irakból, hogy elődje volt az Egyesült Államok vezette katonai művelet egyik legfőbb támogatója.

"Örökké emlékeznünk kell"

Tíz évvel később a spanyolok, köztük az egykori áldozatok százai (a támadásoknak közel ezerkilencszáz sebesültje volt) arra készülnek, hogy újraéljék a tragikus nap eseményeit.

A megemlékezések már hétfőn megkezdődtek egy, a madridi operaházban rendezett szertartáson. "Ezzel a tiszteletadással üzenni szeretnénk a spanyoloknak és az egész világnak: örökké emlékeznünk kell a kegyetlenség és a terrorista borzalom áldozataira" – mondta Jorge Fernández Díaz belügyminiszter a Teatro Real színpadán állva.

Kedd reggel misét celebrálnak a fővárosban található Almudena-székesegyházban, az eseményen részt vesznek a spanyol királyi család tagjai is. A terrortámadások áldozatainak szervezetei is megemlékezéseket tartanak a nap folyamán.

AFP / Pierre Philippe Marcou

Spanyolország lakossága már hozzászokott az ETA által végrehajtott merényletekhez, de mélyen megdöbbent azon, hogy az iszlamista terrorizmus is betört az országba. "A dzsihádista terrorizmus számunkra elég távolinak tűnt, nyilvánvalóan tévedtünk" – mondta a belügyi tárca vezetője.

Továbbra is a dzsihád célpontja

A terrorista sejtek elleni műveletek megsokszorozódásával négyszázhetvenkét dzsihádistát vettek őrizetbe az utóbbi tíz évben Spanyolországban. A kormány ennek ellenére továbbra is aggódik a belügyminiszter által "magas szintűnek" nevezett terrorfenyegetés miatt.

"Nyilvánvaló, hogy Spanyolország is a globális dzsihád (szent háború) stratégiai célpontjai között van, magától értetődően nem mi vagyunk az egyetlen célpont, azonban minden bizonnyal a célkeresztben vagyunk" – mondta Jorge Fernández Díaz.

A biztonsági szolgálatok különösképpen a "magányos farkasok", azaz a fiatal és gyakran az interneten keresztül toborzott merénylők támadásaitól tartanak.

AFP / Christophe Simon

Hét, a merényletsorozatban részt vevő feltételezett terrorista három héttel később, 2004. április 3-án felrobbantotta magát a főváros déli részén fekvő Leganes városban, miután a rendőrök nagy erőkkel kiszálltak elfogásukra.

Egy spanyol bíróság 2007-ben huszonegy embert ítélt el a vonatok ellen végrehajtott merényletekkel összefüggésben, az ügyben eljáró bíró két marokkói állampolgárra közel 43 ezer év, egy spanyol férfira pedig több mint 34 ezer év börtönbüntetést szabott ki.

Számos áldozatot az ügy lezárása ellenére máig kísértenek az emlékek, az ítélet nem törölte ki a traumát az életben maradt áldozatok emlékezetéből.

"Nem tudok többé elsétálni két parkoló autó között, félek, hogy pokolgép van valamelyikben" – vallotta be egy 48 éves brazil ápolónő, aki a sokk hatására elvesztette a magzatát.