A BBC-nek adott, kedden adásba kerülő interjúban –, amelyből több részletet előzetesen közzétettek – Bassár el-Aszad elnök kijelentette, hogy az üzenetek harmadik fél, Irak és két másik ország közreműködésével jutottak el hozzá. Az amerikai vezetésű szövetségesek, közöttük négy arab ország szeptember óta nemzetközi hadjárat keretében légicsapásokat hajtanak végre az IÁ szélsőséges iszlamistái ellen. Megosztják a légteret Aszad légierejével, amely szintén lázadók állásait támadja.

Szíriában jelentős területek csúsztak ki a damaszkuszi rendszer ellenőrzése alól – becslések szerint ez az ország területének egyharmadát is elérheti –, és az Iszlám Állam tavalyi drámai térnyerése háttérbe szorította Damaszkusz és az lázadók között március 11-én ötödik évébe lépő polgárháború harcait. Damaszkusz szerint a légicsapásokkal, a szíriai hadsereggel való együttműködés nélkül nem győzhető le az IÁ, amelynek fegyveresei többnyire külföldről érkeztek. A BBC-nek adott interjúban az elnök azonban kizárta, hogy országa csatlakozzon a szövetségesekhez. Ezt azzal indokolta, hogy "nem szövetkezhetnek a terrorizmust támogató országokkal".

Az elnök a nyugati és az öböl menti országokra utalt, amelyek a rendszer által "terroristának" tartott szíriai lázadókat támogatják. Aszad szerint az amerikai vezetők "összevissza hebegnek az országa szuverenitását védő nemzetközi jog kapcsán". "Nem állnak velünk szóba, mi sem állunk velük szóba" – szögezte le.

Butaina Sabaan, a szíriai elnök politikai tanácsadója tavaly szeptemberben kijelentette: Szíriát is be kellett volna vonni a dzsihadisták elleni nemzetközi koalícióba, mivel a közel-keleti ország is a "terrorizmus áldozata". "A terrorizmus nem most, hanem négy évvel ezelőtt kezdődött Szíriában. Így tehát feltétlenül szükséges lenne, hogy a csapás áldozata is fontos része legyen a terrorizmus elleni küzdelemnek" – mondta egy nyilatkozatában a tanácsadó.

Az Egyesült Államok szeptemberben kötött szövetséget kötött tíz arab állammal – Szaúd-Arábiával, Bahreinnel, az Egyesült Arab Emírségekkel, Kuvaittal, Katarral, Ománnal, Egyiptommal, Irakkal, Jordániával és Libanonnal – a dzsihadisták ellen. Damaszkusz nem részese a szövetségnek, és David Cameron brit kormányfő szeptemberben leszögezte: London az IÁ legyőzése érdekében sem hajlandó szövetségre lépni Aszad elnökkel.

Ali Hajdar, a nemzeti megbékélésért felelős szíriai miniszter a Tokió Simbun című japán lapnak adott októberi interjújában azt közölte, hogy Washington közvetítő országok révén tájékoztatja Damaszkuszt az IÁ elleni légicsapásokról. Hajdar ugyanakkor elítélte az Egyesült Államokat amiatt, hogy miközben légicsapásokat mér az IÁ-ra, együttműködik a szíriai lázadók Damaszkusz ellen harcoló Szabad Szíriai Hadseregével.

A szíriai konfliktusnak 2011 márciusa óta több mint 210 ezer halottja van, több mint 10 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, közel négy millióan közülük külföldre menekültek.