Nem a dalai láma dönt arról, hogy újjá kíván-e születni vagy sem - jelentette ki a Tibeti Autonóm Terület törvényhozásának elnöke hétfőn Pekingben, az Országos Népi Gyűlés ülésszakán újságíróknak. Padma Csholing arra utalt, hogy a dalai láma legutóbb tavaly decemberben egy vele készült interjúban kijelentette: lehet, hogy véget vet a dalai lámák reinkarnálódásának, mert bizonytalan, ki lesz az utódja, de népszerűségben vélhetően nem fogja tudni őt felülmúlni.

A lhászai vezető szerint azonban a kérdésben a szigorú tibeti buddhista hagyományokat, a vallás előírásait és a történelmet alapul véve kell eljárni. Azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy ez ügyben a központi kormánynak döntő szava van. Padma Csholing "blaszfémiának" nevezte a dalai láma felvetését.

Stiller Ákos

Kitért arra is, hogy az 1959 óta önkéntes száműzetésben  Indiában élő vallási vezetővel folytatandó párbeszéd elől Peking nem zárkózik el, "az ajtó mindig nyitva áll". Hozzátette azonban, hogy e párbeszéd formája és tartalmának részletei Tendzin Gyaco (a mostani dalai láma polgári neve) "hozzáállásától" függnek.

A jelenlegi, 14. dalai láma 1935-ben született falusi gazdálkodók családjába, két évvel azután, hogy a 13. dalai láma - 57 évesen - elhunyt. Egy 16 gyermekes család ötödik gyermeke volt. Nyomára állítólag különleges jelek vezették a kutatóit. Tizenöt éves korában, 1950. november 17-én, egy hónappal a kínai hadsereg tibeti bevonulása után léptették trónra, s lett a feudális Tibet vallási és politikai vezetője.

Pekingben azt hangoztatják, hogy az élő buddhák reinkarnációjának megtalálása mindig szigorú szertartások szerint történt, s a dalai láma tisztségéhez 1653-tól szükség volt a kínai központi kormány megerősítésére. A jóváhagyás szükségességéről Kínában 2007-ben külön állami rendelkezést is hoztak. Ebben leszögezték, hogy Tibet a Jüan-dinasztia idején, 700 évvel ezelőtt vált a kínai központi hatalom alá tartozó adminisztratív területté.