Fizetett iskola, magas bér, sok extra juttatás, sok szabadság, korai nyugdíj, folyamatos orvosi ellátás – ebből a szempontból szinte álomszakmának számít a börtönőröké, akiket bőkezűen igyekszik kompenzálni az állam a napi szintű stresszért.

A kaliforniai büntetés-végrehajtás brosúrájában azzal csábítják a jelölteket, hogy minek fizetnének 200 ezer dolláros tandíjat a Harvardon, ha a smasszereket képző akadémián ők kaphatnának havi 3050 dollárt – olvasható a cikkben.

A képzés viszonylag rövid, utána pedig évi 45 288 és 65 364 dollár közötti kezdő fizetéssel indulhat a korai nyugdíjazást ígérő börtönőri pálya. A bérezéshez egészségügyi, azon belül fogorvosi ellátás jár, valamint bónuszok és a túlórákért adott pluszpénz. Évi 1560 dollár kaphatnak csak azért, ha megjelennek az évi rendes egészségügyi felülvizsgálatokon.

Ehhez képest a Harvardon végzett friss diplomások kezdő bére átlagosan valamivel évi 50 ezer dollár alatt van, és húsz év munkaviszony után haladja meg éves szinten a 124 ezer dollárt. Bónusz csak kiemelkedő teljesítmény esetén jár, és szabadságra menni mindössze évi 3 hetet lehet alapesetben.

Képünk illusztráció

AFP / Robyn Beck

A börtönőröknek jóval több idejük van kipihenni a munka fáradalmait: évi 7 hét szabadságot kaphatnak, amelyből öt fizetett. Ha valaki esetleg nem akar vakációzni, annak készpénzben kifizetik a szabad napokat.

Aki az átlagosnál hamarabb belefárad a hajtásba, és nem akar öreg napjaira is a rácsok mögött dolgozni, megteheti, méghozzá 55 éves korától. Éhen halni azután sem fog, az utolsó évi fizetése 85 százalékát kapja ugyanis nyugdíjként élete végéig, és az egészségügyi ellátásról sem kell lemondani.

A számok csábítóak, de sokan csalódnak azok közül, akik börtönőrként képzelik el az életüket. A felvételi keményebb ugyanis, mint a Harvardon, az egyetemhez képest arányaiban jóval többen véreznek el a kiválasztáskor. Évente 120 ezren jelentkeznek, de mindössze 900-an juthatnak be. Tény ugyanakkor az is, hogy a jelöltek átlagosan 1,7 százaléka esik ki a képzés idején, szemben a Harvardon tapasztalt 2 százalékos aránnyal.