A Szentpétervártól mintegy 20 kilométerrel északra található Kasszimovóban elhelyezett alkotást a térségbeli kozákok készíttették, akik ily módon szeretnék megköszönni az államfőnek a korábban Ukrajnához tartozó Krím félsziget tavaly márciusi bekebelezését. Andrej Poljakov, a szentpétervári kozák közösség vezetője a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget annektálásának jelentőségét a berlini fal leomlásáéhoz hasonlította.

Az 50 centiméter magas mellszobor Putyint komoly arckifejezéssel, ókori római öltözékben, tógában és korabeli fegyverzettel mutatja.A kozák közösség azért római császárként láttatja Putyint, mert ezzel szeretné kifejezni azt a vágyát, hogy az 1999 óta hatalmon lévő orosz elnök élete végéig Oroszország vezetője legyen.  A kép itt meg is tekinthető.

A kezdeményezés ötletgazdái elárulták, hogy a szombaton leleplezett mellszobrot a jövőben egy kétszer nagyobb bronzszoborra cserélik le.Az oroszországi kozákok azért küzdenek, hogy visszaszerezzék a Szovjetunióban elvesztett befolyásukat, és kezdettől fogva támogatják Putyint, aki jogilag törvényesítette működésüket.

A kozák csapatokat az 1917. októberi bolsevik forradalom után szerelték le, és brutális üldöztetés áldozatai lettek, amiért sokaknak külföldi száműzetésbe kellett vonulniuk. Joszif Sztálin szovjet diktátor 1953-as halála után azonban sokan közülük visszatértek hazájukba.

Emberjogi aktivisták azzal vádolják a kozákokat, hogy üldözik a kisebbségi etnikumokat Oroszország déli régióiban és erővel kitoloncolják őket onnan anélkül, hogy erre fel lennének jogosítva.