"Ideje megmutatnunk, hogy készek vagyunk a megbékélésre, hogy készek vagyunk fejet hajtani az áldozatok előtt. A szerb kormány ezért úgy döntött, hogy amennyiben a feltételek megvannak hozzá, én képviseljem Szerbiát július 11-én Srebrenicában" – mondta Vucic egy sajtótájékoztatón.

Hozzátette: a "feltételek" alatt Srebrenica polgármestere, az áldozatok hozzátartozói, valamint Bosznia-Hercegovina államelnöksége muzulmán tagjának kedvező álláspontját érti.

Camil Durakovic polgármester és más vezető bosnyák politikusok korábban ellenérzésüknek adtak hangot a háború alatt a szélsőséges, nacionalista Szerb Radikális Párthoz tartozó Vucic részvételét illetően.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A történteket a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, Szerbia azonban nem ismeri el annak.

Nem Vucic lenne az első szerb vezető, aki Srebrenicába utazik, Boris Tadic akkori, Nyugat-barát szerb elnök 2010-ben részt vett a srebrenicai áldozatokra való megemlékezésen.

A belgrádi bejelentés néhány órával azután hangzott el, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnapolta annak a brit kezdeményezésű határozattervezetetnek a tárgyalását, amely a srebrenicai eseményeket népirtásnak nevezi. Diplomáciai források szerint Oroszország vétót helyezett kilátásba a szöveg ellen.

Vucic egy korábbi nyilatkozatában attól tette függővé részvételét, hogy hogyan dönt a BT a tervezetről.

Keddi sajtótájékoztatóján a szerb kormányfő azt mondta: "biztosítékokat kapott" arra nézve, hogy "a jelenlegi formájában" nem fogadja el a BT a dokumentumot.