A menekülthullám elutasítása és a kötelező menekültkvóta bevezetése – ez a két dolog, ami a Frankfurter Allgemeine Zeitung véleménycikke szerint összeköti a magyar miniszterelnököt, a román elnököt, a magyar, román, szlovák nacionalistákat, a cseh és szlovák szociáldemokratákat és nacionalistákat, a lengyel kereszténydemokratákat és nemzeti konzervatívokat.

Karl-Peter Schwarz, a lap kelet-európai témákkal foglalkozó tudósítója "Kelet-Európának igaza van" című cikkében azt írja: ahelyett, hogy rasszistának, populistának, Európa-ellenesnek, egoistáknak titulálnánk őket, és notorikus antiszolidárisnak bélyegeznénk őket, talán inkább meg kellene hallgatni, mit is mondanak.

A szerző a visegrádi négyek legutóbbi csúcsát emlegeti fel, ahol a lengyel, szlovák, cseh és magyar miniszterelnök több érvet is hozott a kötelező menekültkvóták ellen, melyekben van is megfontolnivaló abban az esetben, ha készek vagyunk nem az érzelmeink, hanem az értelmünk által vezettetni magunkat. A legfontosabb érv: a fix menekültkvóta nem oldja meg a problémát, amíg az schengeni rendszer külső határai nincsenek lezárva az illegális migráció előtt, és amíg a menedékkérők befogadása a dublini rendelet alapján történik.

Börcsök Zsófia

Az írásban megemlítik, hogy a legfrissebb javaslat szerint az EU-tagországoknak összesen 160 ezer menekültet kell átvállalniuk Magyarországtól, Görögországtól és Olaszországtól, ám amíg a menekülthullám nem enyhül, újra és újra meg kell emelni ezt a számot. "Aki megszavazza a kötelező és fix kvótát, biankócsekket ír alá, amíg további migránsok érkezhetnek megállíthatatlanul a határokon keresztül" – írja a FAZ szerzője.

A visegrádi négyek nem hisznek abban, hogy a krumpliszsákként ide-oda tologatott migránsok az EU nagy tervéhez alkalmazkodni fognak – olvasható a cikkben. A szerző megjegyzi: biztosan sok háború elől menekülő van a szírek között, de sokan azért indultak neki az útnak, hogy egy EU-országban jobb életük legyen, és utánuk jöhessen a családjuk. Ők racionálisan cselekszenek, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan kitárjuk előttük az ajtót. Egzisztenciát építeni Németországban és Svédországban kényelmesebben lehet, mint Szlovákiában vagy Magyarországon, így a kvóta önmagában nem fogja megakadályozni a migránsokat abban, hogy a schengeni határokon belül ide-oda vándoroljanak – írja.

"A schengeni országoknak kötelessége megvédeni a külső határokat, ezért kerítés védi a szlovák–ukrán határt, de Spanyolországban, Görögországban, a bolgár–török határon és most már a szerb–magyar határon is van határzár. Ha a rendőrség nem tudja megvédeni a határokat, a katonák segítségére is szükség van. Ausztria – melynek kancellárja, Werner Fayman annyira felháborodott Orbánon – évekig védte keleti határát a hadsereg segítségével" – olvasható a lapban.

A szerző szerint a kvótavita elvonja a figyelmet a krízis okairól. Az EU elmulaszt gondoskodni egy humánus, racionális és terhelhető menekültügyi rendszerről, ami a politikai üldözötteket és a háború elől menekülőket gyorsan és hatékonyan segítené, megállítaná az illegális bevándorlást, belerondítana az embercsempészek bizniszébe, és ezzel ezrek életét mentené meg – írja.