Az Ipsos közvélemény-kutató intézet exit pollja szerint a választók 52,3 százaléka nemmel szavazott a negyedik elnöki mandátum alkotmányos engedélyezésére, míg 47,7 százalék támogatta azt. Más felmérések 51-49 arányban jósolják nyertesnek az elutasítók táborát.

Morales a szavazatának leadásakor még bizakodó volt, és azt állította, hogy nagyarányú győzelmet aratnak. Az előrejelzések közzététele után azonban már az ellenzék kiáltott győzelmet. Samuel Doria Medina, az ellenzék korábbi elnökjelöltje úgy fogalmazott, hogy kimúlt az a terv, amelynek alapján Bolíviában egypártrendszert hoztak volna létre.

MTI / EPA / Martin Alipaz

Álvaro García Linera alelnök viszont azt mondta: az előrejelzések azt mutatják, hogy a lakosság véleménye nagyjából egyenlően oszlik meg a kérdésben, és a választók körülbelül fele az alkotmány módosítására szavazott.

Katia Uriona, a választást felügyelő bíróság elnöke bejelentette, hogy a népszavazás fennakadás nélkül zajlott, csak egyetlen szavazóhelyiségből, az ellenzéki fellegvárnak számító Santa Cruz egyik irodájából jeleztek egy kisebb incidenst. Nemzetközi megfigyelők első reakciója is az volt, hogy a választás normális mederben zajlott.

Evo Morales, a radikális latin-amerikai baloldal egyik képviselője 2006-ban került hatalomra a szegény néprétegek és az ország lakosságának többségét alkotó indiánok támogatásával, és még a 2014-es választáson is a lakosság 61 százaléka támogatta. Most a harmadik elnöki periódusát tölti, de ha a hivatalos népszavazási eredmények megerősítik a most bejelentett előrejelzéseket, annak végén már távoznia kell a hatalomból.

AFP / Maxim Shemetov

Bolíviában a voksolás kötelező, az országban körülbelül 6,5 millió választásra jogosult van.