Megkezdte csütörtökön a szejm, a lengyel parlament alsóháza a lengyel közmédia működését átalakító, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja által benyújtott csomag, az úgynevezett "nagy médiatörvény" vitáját. A tervezet értelmében az eddig kereskedelmi alapon működő vállalatokból "nemzeti médiává" alakítják át a közszolgálati televíziót és rádiót, ezek regionális csatornáit, valamint a PAP hírügynökséget. A tervezetet bemutató Barbara Bubula, a PiS képviselője úgy vélte, a javaslat tartalmazza az új közmédia misszióját és feladatait, valamint a nemzet és az állam erősségeit adó kötelezettségeket. Joanna Lichocka, a kormánypárt másik törvényhozója azt mondta, a törvénytervezet 1989 óta a közmédia legátfogóbb reformját kínálja, és "esélyt ad arra, hogy a lengyelek kezébe kerüljön vissza a közmédia".

Michal Kaminski, a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) képviselője bírálta a tervezetet, amely szerinte "az igazság ellen indított hadjárat". A kormánypárthoz intézve mondanivalóját Kaminski kifejtette: "Ahhoz kell nektek a média, hogy hazudjon, mert az igazságtól féltek a legjobban. Azt gondoljátok, hogy az egyetlen politikai párt szolgálatába állított nemzeti média átmossa a lengyelek agyát. Hát nem fogja." Wojciech Krol, a PO egy másik törvényhozója úgy vélte, a törvénytervezet "félelemre ad okot", és hozzátette, hogy a PiS által jegyzett változtatások eredményeképpen a közmédia "kormányzati, egypárti, teljesen engedelmes médiává" válik.

Az előterjesztők szerint a három törvényjavaslatból álló, elfogadása esetén július elsejétől hatályba lépő csomagnak az a célja, hogy az eddig kereskedelmi alapon működő médiát közhasznú állami társaságokká alakítsák át. Ezek tevékenységét az eddiginél kisebb arányban fedeznék majd reklámbevételekből, és lényegesen nagyobb szerepet kapnának az előfizetői díjak. Az új szabályok szerint a havidíjat az áramdíjjal együtt szednék be. Az új törvény szerint a médiát az újonnan felállítandó hattagú Nemzeti Médiatanács (RMN) felügyeli majd. Ebbe a szejm, a szenátus és az államfő 2-2 tagot jelöl hatéves időszakra. A szejm egyik posztját a legnagyobb ellenzéki tömörülés számára tartják fenn. Az RMN nyilvános pályázatokon, a társadalmi és újságíró szervezetek által javasolt jelöltek közül választja meg a rádió és a televízió főigazgatóit, akiknek mandátuma legkevesebb két évre szól. A lengyel közmédia reformja már az év elején negatív nemzetközi visszhangot váltott ki. A közmédia és az alkotmánybíróság helyzete miatt az Európai Bizottság megindította az uniós jogállamisági mechanizmus első szakaszát Lengyelországgal szemben.