A 25 éves afroamerikai Micah Johnson az amerikai hadsereg tartalékosaként szolgált, aki megfordult Afganisztánban. Az amerikai belbiztonsági minisztérium szerint ő volt, aki Dallasban tüzet nyitott a rendőri intézkedés közben lelőtt feketék miatt tüntetők demonstrációját biztosító rendőrökre. Az egyenruhások közül öten meghaltak, heten, valamint két civil pedig megsebesültek. A magát elbarikádozó elkövetővel egy eredetileg bombák semlegesítésére használt robotjárműre szerelt robbanószerkezet végzett. 

MTI / AP / The Dallas Morning News / Maria R. Olivas

Az otthonában valóságos fegyverarzenált, és bombához szükséges anyagokat tároló Johnson 2009 és 2015 között szolgált tartalékosként, és első osztályú közlegényként szerelt le. 2013 novemberében vezényelték Afganisztánba, az utász alakulatban kőművesként és ácsként dolgozott, nincs a szolgálati múltjában jel arra, hogy fegyveres harcban részt vett volna. Az egységéből egy női katona szexuális zaklatással vádolta, és azt javasolta, a férfi – aki ellen távoltartási végzést kért – kapjon elmeorvosi segítséget.

Eldurvult a tüntetés Dallasban, öt rendőr meghalt

Erőszakba torkollott az amerikai rendőri túlkapások elleni tüntetés Dallasban. Az utolsó hírek szerint öt rendőr meghalt, és hat megsebesült csütörtök éjszaka. A Capitolium előtt is tüntetés kezdődött. A legutóbbi brutális rendőri akcióról videó is készült. Három támadót elfogtak, a negyedikkel tárgyaltak, ő később meghalt.

A texasi Dallas közelében lévő otthonába visszatérve Johnson radikális fekete csoportok szimpatizánsa lett. Facebook-bejegyzései alapján a névválasztásában a polgárjogi küzdelmek harcos Fekete Párducok csoportjára emlékeztető Új Fekete Párduc Párt elnevezésű szervezet támogatója volt. A dallasi központú csoport a fehérek, és különösen a zsidók ellen hirdet erőszakot. A lövöldözés után sarokba szorított Johnson a vele tárgyaló rendőrökkel azt közölte, hogy dühös a fehérekre, ezért fehéreket, és elsősorban fehér rendőröket akart ölni.

Az elkövető szélsőséges reagálása, és a Dallasban, valamint több más amerikai városban zajlott tüntetések reakciók az USA-ban kiújult faji feszültségre. A fekete közösség régóta állította, hogy a fehér rendőrök előítélettel viseltetnek irántuk. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az afroamerikaiak a lakosságban meglévő arányuknál nagyobb mértékben esnek áldozatul rendőri intézkedéseknek.

AFP / Kena Betancur

A dallasi tüntetést is szervező A feketék élete számít (Black Lives Matter) nevű mozgalom 2013-ban az után indult, hogy egy esküdtszék fölmentette a 17 éves floridai Trayvor Martint lelövő – amúgy spanyol ajkú – George Zimmerman polgárőrt. A mozgalom akkor lett országosan ismert, amikor 2014-ben zavargások követték, hogy a Missouri állambeli Fergusonban egy fehér rendőr agyonlőtte a fekete Michael Brownt. A vádesküdtszék nem emelt vádat a rendőr ellen, aki a döntés szerint önvédelemből végzett a nem sokkal korábban bolti lopást elkövetett fiatal férfival. A mostani tüntetéshullámot az indította el, hogy a héten Louisianában és Minnesotában lőttek le egy-egy afroamerikai férfit az intézkedő rendőrök. Az előbbiről mobiltelefonos felvétel készült az utóbbit pedig az áldozat barátnője a Facebookon élőben „közvetítette”.