Sisani haláláról az Iszlám Államhoz köthető Amaq hírügynökség kis hírben számolt be – jelentette a szélsőséges weblapokat figyelő SITE központ. Az Amaq híre szerint Abu Omar as-Sisani "mártírhalált halt ... miközben részt vett a Moszul városa elleni hadjárat visszaveréséért folytatott harcokban." A hírügynökség ugyanakkor nem pontosította halálának időpontját.

Az amerikai haderő még március 4-én légicsapások hullámát hajtotta végre Kelet-Szíriában, hogy végezzen az Iszlám Állam 13 feltételezett harcosával, köztük a 30 éves Sisanival, aki a terrormilíciához való csatlakozása előtt az Egyesült Államok támogatását élvező grúz hadsereg egyik hírszerző egységénél szolgált. Amerikai illetékesek később arról számoltak be, hogy Sisani túlélte a légicsapást, de néhány nappal később belehalt sebesülésébe.

A grúziai születésű Sisani, akinek ez a felvett neve (arabul azt jelenti, Omar, a csecsen), a csecsenföldi háború idején a lázadók oldalán harcolt az orosz hadsereg ellen. Később csatlakozott a grúz reguláris haderőhöz, majd Észak-Szíriában bukkant fel egy külföldi harcosokból álló csapat parancsnokaként, és gyorsan az Iszlám Állam egyik legfontosabb parancsnoka lett.

A dél-kaukázusi egykori szovjet köztársaság hatóságainak tudomása szerint mintegy száz grúz állampolgár harcol Szíriában a dzsihadisták oldalán. Többségük a Tarkan Batirasvili vezette egység tagja. A volt grúz katona még 2012-ben csatlakozott Abu Omar as-Sisani néven az Iszlám Államhoz, és az Egyesült Államok 5 millió dolláros (1,4 milliárd forintos) vérdíjat tűzött ki a fejére.

Halálát egy olyan időszakban ismerte el az Iszlám Állam, amikor a szunnita dzsihadista szervezet fegyveresei Szíriában és Irakban egyre több területet veszítenek az Egyesült Államok által támogatott erőkkel szemben. Az iraki fegyveres erők éppen az észak-iraki Moszulnak, a szélsőségesek utolsó iraki bástyájának ostromára készülnek, míg Szíriában az amerikai támogatású egységek azért vívnak hadjáratot, hogy áttörhessenek Rakka, a terrorszervezet szíriai "fővárosa" felé.