Menekültek százezrei indulhatnak útnak, ha Moszul ostroma sikertelen lesz - mondta Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő csütörtökön Ankarában egy sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: egy esetleges hiba nemcsak Irakra, hanem az egész régióra hatással lesz.

Ankara Washington támogatásával készül a katonai beavatkozásra, az utóbbi napokban folyamatosan érkeznek a török páncélautók az Irakkal határos délkeleti Sirnak tartomány Habur átkelőhelyéhez. A hadművelet várhatóan még október folyamán megkezdődik. Ankara és Bagdad között ugyanakkor a közelmúltban ismét fellángolt a vita amiatt, hogy a csaknem egy éve Moszul közelében állomásozó török csapatok sértik-e Irak szuverenitását.

Az iraki Moszul ostromát előkészítő erőkhöz augusztusban a CNN riportere, Arwa Damon is csatlakozott. Harctéri tpasztalatairól és az országban uralkodó, szektariánus feszültségektől fűtött hangulatról később a hvg.hu-nak is mesélt. Itt olvashatja.

A CNN sztárja a hvg.hu- nak: Az Iszlám Állam legyőzése csak a kezdet lesz

Arwa Damon, a CNN Emmy-díjas riportere nemrég érkezett vissza az isztambuli irodába Irakból. Itt a Moszul ostromát előkészítő hadmozdulatokról, a hadszíntér közelében felállított pokoli menekülttáborokról és egy az Iszlám Államtól alig pár órával korábban elfoglalt városból tudósított. Erről és a Közel-Kelet újabb lehetséges konfliktusairól kérdeztük.

Törökország a Basika táborban iraki szunnita önkénteseket képez ki és fegyverez fel a 2014 júniusában az IÁ kezére került Moszul visszafoglalására indítandó támadáshoz, az iraki siíta vezetés viszont az iraki biztonsági erők és siíta milíciák segítségével készül az ostromra, ez pedig jelentős feszültségeket okoz a két fél között. Kalin nyomatékosította, hogy Törökországnak nincsenek titkos tervei Irakban, majd arra kérte a szomszédos állam kormányát, hogy párbeszéddel oldják meg a problémákat. Az iraki vezetés azonban síita többségű és saját katonáival vonulna be Moszulba. Ankara úgy véli, hogy a lépés vallási ellentéteket szítana.

A török elnöki szóvivő aggasztónak nevezte, hogy a jelentések szerint a Törökországban és az Egyesült Államokban is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) csatlakozna a felszabadító hadművelethez az IÁ ellen. A kurd szeparatista mozgalom leginkább Törökországban tevékenykedik, de főhadiszállása Észak-Irakban található.

Kalin arra is kitért, hogy a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának keretében Izraellel 10 napon belül újból nagyköveteket jelölnek ki. A két ország viszonya 2010 májusában megromlott, amikor egy török hajó megpróbált segélyt juttatni a Gázai övezetbe, és fel akarta hívni a nemzetközi közvélemény figyelmét az izraeli blokád hatásaira. A flottát az izraeli haditengerészet feltartóztatta. Az incidensben tíz, palesztinokat támogató aktivista meghalt, huszonnyolcan megsebesültek. Izrael nagykövetét 2011-ben utasították ki Ankarából.

A kapcsolatok rendezéséről szóló megállapodást június végén Feridun Sinirlioglu török külügyi államtitkár Ankarában, Dore Gold, az izraeli külügyminisztérium főigazgatója pedig Tel-Avivban írta alá. Kalin bejelentése előtt néhány órával Izrael és Törökország energiaügyi miniszterei a két ország között húzódó földgázvezeték építésének lehetőségéről tárgyalt Isztambulban.