Komoly érdeklődés mutatkozik a közép-európai országok hadseregei körében a korszerűsített ágyúk, tarackok és aknavetők iránt, amelyek nagyon hatékonyak lehetnek olyan regionális konfliktusokban, mint amilyen néhány éve például a kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében folyik – írja hétfőn a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap.

A több mint 20 kilométer hatótávolságú löveg modern elektronikával és korszerű pilóta nélküli repülőgéppel összekapcsolva egyike a harcoló felek leghatékonyabb fegyvereinek Ukrajnában – állapítja meg az újság. Idézi Wojciech Luczak lengyel katonai szakértőt, aki szerint a területfoglalások mintegy 85 százaléka Kelet-Ukrajnában ezeknek a fegyvereknek köszönhető. Ezt támasztja alá a lengyel hadsereg afganisztáni misszióinak a tapasztalata is.

A lengyel, a cseh és a szlovák katonai szakértők szerint ezért a közép-európai országokban az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a hadseregeik tulajdonában lévő régebbi gyártmányú lövegek iránt. A hadseregek felszerelésének a korszerűsítése irányába nyomja ezeket az országokat Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon álláspontja is, hogy az európai szövetségeseknek nagyobb terhet kell vállalniuk saját biztonságuk megőrzése érdekében.

A haditechnikát gyártó cégek – egyebek között a cseh Czechoslovak Group, a lengyel WB Electronics vagy a szlovák Povazské strojárne – már reagáltak erre a keresletre. A lengyel hadsereg például már bejelentette, hogy korszerűsíteni kívánja tüzérségét, s a kiadások tervezett értéke mintegy 29 milliárd korona (336,4 milliárd forint). A tüzérség korszerűsítését a cseh hadsereg is tervbe vette.

Bár a politikusok sokat beszélnek a szorosabb visegrádi gazdasági együttműködésről, a gyakorlatban nem sok történik. A hadiipar együttműködése a tüzérség korszerűsítése terén azonban reális, és nagy lehetőségnek tekinthető – véli a Hospodárské Noviny.

A Magyar Honvédség jelenleg 12 darab szovjet gyártmányú ágyútarackot tart hadrendben, ám ezekből majdnem háromszáz van raktáron.