Megkezdődtek vasárnap reggel a részleges szenátusi választások Franciaországban, amelyeken a parlament - jelenleg jobboldali többségű - felsőházának 348 tagja közül 171-et választanak meg hat évre.

A megyeszékhelyeken rendezett közvetett voksoláson a 162 ezer önkormányzati képviselőből álló elektori testület érintett tagjai, mintegy 75 ezren vesznek részt, akik várhatóan továbbra is a jobboldalnak adnak többséget a területi közösségeket képviselő szenátusban, így a parlamenti erőviszonyok nem változnak. 

A gyéren lakott megyékben, amelyeket csak egy vagy két szenátor képvisel a felsőházban, egyszerű többségi szavazást rendeznek. Az első fordulót délelőtt fél 9 és 11 óra között, a másodikat pedig délután fél 4 és fél 6 óra között tartják. A népesebb megyékben, ahol három vagy annál több szenátort választanak, egyfordulós, arányos választási rendszer van érvényben, a voksolást reggel 9 és délután 3 óra között rendezik a prefektúrákon. 

Miután a legutóbbi, 2014 márciusi önkormányzati választást a jobboldal nyerte meg, és az elmúlt négy hónapban jelentősen csökkent Emmanuel Macron államfő népszerűsége, várható, hogy a többségében jobboldali helyi képviseletek a szenátusban továbbra is a jobbközép Köztársaságiakat juttatják többséghez. A köztársasági elnök 2016 tavaszán alakult pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) jelenleg egyetlen önkormányzati képviselővel sem rendelkezik.

Az LREM-nek jelenleg alig 29 szenátora van, többségében olyan, a korábban kormányzó szocialisták színeiben megválasztott politikusok, akik a májusi elnökválasztás után csatlakoztak Macron pártjához. A jobbközép Köztársaságiak 143 hellyel rendelkeznek a szenátusban, és csak 37 százalékuk körzetében tartanak most választást, tehát biztos, hogy a jobboldal 89 helyet megőriz és a legerősebb csoport lesz, de a Macront támogató jobboldali szenátorok külön frakciót alakítanak majd. A 86 szocialista szenátor körzete közül 46-ban lesz tisztújítás, a 18 tagú kommunista csoportnak pedig 16 körzetében választanak új szenátort. 

Az eredmény fontos jelzés lehet Emmanuel Macron számára, miután tükrözni fogja az elmúlt hónapokban megváltozott közhangulatot, de a gyakorlatban csak korlátozott hatással lesz a kormányzásra. A törvényhozásban az utolsó szót ugyanis a nemzetgyűlési képviselők mondják ki abban az esetben, ha a két háznak eltérő a véleménye egy törvényjavaslatról. Az alsóházban pedig az LREM van elsöprő többségben. 

Az alkotmánymódosításokhoz viszont elengedhetetlen a szenátus jóváhagyása.  A nemzetgyűlés és a szenátus 925 tagja háromötödének támogatására, azaz legalább 555 voksra van szüksége a köztársasági elnöknek ahhoz, hogy az alkotmányt módosítani tudja. Emmanuel Macron 2018 nyaráig jelentős intézményi reformokat (a képviselők számának csökkentését, a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság megszüntetését) is ígér, amelyeket csak alkotmánymódosítással tud megvalósítani. Macron már jelezte, hogy parlamenti támogatás hiányában referendumra bocsátja a javaslatait.