szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Hét évvel az arab tavasz után megint forrong Tunézia.

Pénteken is folytatódtak az árak, az adók és a munkanélküliség emelkedése miatt több napja zajló tiltakozások, csak a fővárosban, Tuniszban kétezren vonultak az utcákra. Halifa Sibani belügyi szóvivő szerint hétfő óta 773-ra emelkedett a zavargásokba torkollott tüntetéseken az őrizetbe vettek száma. 

Az előző napokhoz képest pénteken békésen zajlottak a tüntetések. A belügyminisztérium illetékese szerint fosztogatások mellett erőszakcselekmények kísérték az elmúlt napok eseményeit, de az előző este nem érkezett bejelentés ezzel kapcsolatosan. Mint mondta, az őrizetbe vettek között 16 feltételezett iszlamista is volt, akik részt vettek a gyújtogatásokban és lopásokban. A tiltakozók és a biztonsági erők közötti összecsapásokban kilencvenhat rendőr sérült meg, és a kormányzat tulajdonában álló nyolcvannyolc járművet rongáltak meg. A nyugalom fokozatosan kezd visszaállni - tette hozzá Sibani.

Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet felszólította a tunéziai biztonsági erőket, engedélyezzék a tüntetéseket, és ne lépjenek fel erőszakkal az aktivistákkal szemben. Az elmúlt napokban a rendőrség keményen eljárt a tiltakozókkal szemben, többször oszlatott könnygázzal. Emellett olyan értesülések voltak, miszerint a tüntetők több városban is kövekkel dobálták a rendőröket.

"A rendőrség feladata, hogy csillapítsa a helyzetet, s nem az, hogy feltüzelje" - mondta Heba Mojaref, az AI tunéziai vezetője. A jogvédők emellett azzal vádolják a kormányt, hogy nem teszik közzé a zavargások alatt életét vesztett egyik aktivista boncolási jegyzőkönyvét. Szemtanúk beszámolói szerint a férfin kétszer is átgázolt egy rendőrségi jármű. A belügyminisztérium ugyanakkor azt állította, hogy a férfi egy idült betegsége miatt könnygáz behatása alatt vesztette életét.

A tüntetéssorozat hétfő este, hét évvel az "arab tavaszt" elindító tunéziai forradalom után kezdődött ellenzéki kezdeményezésre a január 1-jén bevezetett megszorító intézkedések miatt. A megszorításokat - áremeléseket, költségvetési kiadáscsökkentést és adóemelést - a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tavaly kötött, négy évre szóló, 2,8 milliárd dollár (722 milliárd forint) értékű hitelmegállapodás keretében vezette be a kormány az év elejétől.

Jusszef Sahíd miniszterelnök szóvivője pénteken védelmébe vette a megszorításokat, azt állítva, hogy a közép- és az alsóosztályok közvetlen állami támogatását a szabályozás nem érinti, ugyanakkor a nehéz gazdasági helyzetre tekintettel elengedhetetlen a merész reformok végrehajtása. A pénteki tüntetésen résztvevők többsége a fiatalok közül került ki. Az észak-afrikai országban a munkanélküliség hivatalosan 15 százalékos. A munkanélküliek jelentős hányada diplomával rendelkezik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!