A törvény mellett a 460 fős szejmben 279 képviselő – mindenekelőtt a kormányzó Jog és Igazságosság, valamint az ellenzéki Kukiz'15 tagjai – szavazott. Csak 5 honatya voksolt nemmel, 130 ellenzéki képviselő viszont tartózkodott a szavazástól.

Az új előírásokkal a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosítják, így az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik "nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva" Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy "kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét".

Az ilyen tettet pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák. Az új szabályozás egyaránt vonatkozik a lengyel és külföldi állampolgárokra, "függetlenül a tett elkövetésének helyszínén érvényes előírásoktól". Nem számít majd bűntettnek viszont, ha ezt "művészeti vagy tudományos tevékenység keretében" követnék el.

Már maga a törvénytervezet is megütközést keltett világszerte, elvégre demokratikus, jogállami keretek között az ilyen nemzeti méltóságot sértő kifejezéseket nem büntetőjoggal, hanem társadalmi diskurzusokkal, tisztázó történelmi vitákkal és az oktatás eszközeivel szokták helyükre tenni – írtuk korábban a témával hosszan foglalkozó cikkünkben. Ilyenfajta jogszabályokat eddig legfeljebb csak autoriter országok, így például Törökország hozott, ahol az oszmán múlt bemocskolásának tekintik, ha az örmény népirtásért (amely a múlt század elején milliós áldozatokat követelt) a törököket ültetik a vádlottak padjára.

Az előterjesztők a törvénymódosítások révén mindenekelőtt a nyugati sajtóban alkalmazott fordulatok használatát akarják korlátozni. Patryk Jaki lengyel igazságügyi miniszterhelyettes a parlamenti vita során rámutatott: világszerte minden második nap merül fel a "polish death camps" kifejezés, s a lengyel állam eddig nem tudott hatékonyan szembeszegülni ezzel. Varsó több éve próbálja felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a "lengyel haláltáborok" típusú kifejezések sértőek, és ellentmondanak az igazságnak, mert a táborokat a náci németek hozták létre a megszállt Lengyelország területén.

Eleven vitát váltott ki a törvénymódosítás azon része, amely külön kitér "az ukrán nacionalisták által 1925 és 1950 között elkövetett bűntettekre", tiltva többek között a Harmadik Birodalommal kollaboráló ukrán alakulatok bűntetteinek tagadását. Az ilyen tettek példájaként a jogszabály "az ukrán nacionalistáknak a zsidók kiirtásában való részvételét" említi, valamint a Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, több mint százezer lengyel áldozattal járó, Lengyelország által népirtásnak minősített volhíniai mészárlást.

Az említett kitételben az ellenzéki Polgári Platform képviselői "banderistával" akarták helyettesíteni az "ukrán" jelzőt, amely szerintük adott összefüggésben megbélyegzi az ukrán népet. A végül megszavazott előírást előterjesztő, szintén ellenzéki Kukiz'15 azzal érvelt, hogy az ukrán jelző kihagyása "elmosná a felelősséget". A törvénymódosítást még a szenátusnak és az államfőnek kell jóváhagynia.