Szkripal ismerősei szerint a briteknek dolgozó kém – akit 2010-ben cseréltek ki Nyugaton elfogott orosz ügynökökre – többször megismételte, attól tart, hogy az orosz titkosszolgálat utána fog menni, s nem hagyja őt békében élni. Szkripal lánya, Julija Moszkvában élt, s gyakran utazott Angliába, hogy találkozzon visszavonultan élő apjával.

Bár Moszkvában tagadják, hogy az orosz titkosszolgálatok állnának a Salisbury városának egyik bevásárlóközpontjában elkövetett merénylet mögött, Boris Johnson külügyminiszter közölte: bár nem akar Moszkvára mutogatni, szerinte a mai Oroszország rosszindulatú és felforgató erőként tevékenykedik. „Figyelmeztettem a külföldi kormányokat, hogy nem maradnak ellenlépések és szankciók nélkül a brit földön, vagy brit állampolgárok ellen elkövetett bűncselekmények” – mondta Johnson. Hozzátette, ha kiderül Oroszország érintettsége, akkor nehezen képzelhető el, hogy a szigetország az eredeti terveknek megfelelően vesz majd részt az idén nyári oroszországi labdarúgó-vb-n. „Nem a csapatra gondoltam” – magyarázta.

Johnson szerint a Szkripal-ügy kísértetiesen hasonlít arra, ahogyan 2006-ban meghalt Londonban Alekszandr Litvinyenko, az orosz titkosszolgálat, az FSZB kiugrott tisztje. Litvinyenko előbb rosszul lett, majd kórházba került, s szinte csak a véletlenen múlott, hogy kiderült: radioaktív polónium-izotóppal mérgezték meg. Moszkva akkor is tagadta a vádakat – pedig Londonban megnevezték az állítólagos elkövetőt, Andrej Lugovojt is, aki amerre járt Európában, radioaktív nyomokat hagyott maga után.

Lugovoj azóta igazi celeb lett, s gyakran szerepel különféle tévéműsorokban. Litvinyenko egyébként nem sokkal az után halt meg, hogy az orosz parlament jóváhagyta azt a törvényt, amely engedélyezte a titkosszolgálatoknak, hogy Oroszország határain túl is végrehajthassanak akciókat a hazaárulónak minősített személyek ellen.

A brit rendőrök továbbra is lezárva tartják a merénylet helyszínét – Szkripal és lánya mellett a vizsgálatban részt vevő egyik rendőr is kórházba került – ám egyelőre nem tudni, mitől vesztette eszméletét az exkém és lánya.

MTI/AP/Frank Augstein

Nem Litvinyenko volt az első külföldi, aki gyanús körülmények között halt meg Nagy-Britanniában. 1978-ban a híres bolgár ellenzékit, Georgi Markovot ölték meg a Waterloo-hídnál egy mérgezett esernyővel: Markov csak egy szúrást érzett a lábában, három nappal később már halott volt.

2012-ben Alekszandr Perepilicsnij következett. Az üzletember Weybridge-ben lévő otthona közelében esett össze és halt meg, s halálát egy ideig szívrohamnak tudták be. Később azonban kiderült, hogy gyomrában egy mérgező növény nyomait találták az orvosok. Halála előtt Perepilicsnij részt vett olyan vizsgálatban, amely azt próbálta kideríteni, az orosz állami hivatalnokok miként mosnak tisztára több százmilliónyi, sikkasztásból szerzett dollárt.

Sokan akadnak, akik nem hiszik el, hogy valóban öngyilkos lett 2013-ban Londonban Borisz Berezovszkij ismert orosz exmilliárdos. Az üzletembert, aki elvesztette vagyona nagyobbik részét, s a halála előtti években támogatta Vlagyimir Putyin orosz államfő ellenzékét, állítólag felakasztotta magát saját lakásának fürdőszobájában. Bár az ajtó belülről volt zárva, a boncolást végző orvos szerint nem lehetett kizárni, hogy Berezovszkij gyilkosság áldozata lett.