Graeme Taylor pingvinszakértő szerint bár az elhullott állatok száma magas, maga a jelenség nem szokatlan, néhány évtizedenként előfordul. Legutóbb 1998-ban történt hasonló.

A legtöbb pingvinre a Stuff online hírportál szerint a csendes-óceáni állam keleti partvidékén, többek között a Plenty-öbölnél bukkantak. Sok állatnak már a teteme sodródott partra, néhány azonban csak a parton múlt ki. A feltételezések szerint a pingvinek elhullása az El Nino és a La Nina éghajlati jelenségek által előidézett hőmérséklet-ingadozásokkal függ össze.

Taylor úgy véli, hogy a párzási időszakban az El Nino hatása érvényesült, amikor a hűvösebb víz sok tápanyagot szolgáltatott, sikeres költési időszakot eredményezve. Tavasszal azonban, amikor a La Nina vette át a helyét, a víz gyorsan felmelegedett, a hűvösebb áramlatok a bennük lévő tápanyaggal együtt mélyre kerültek.

Sok pingvin azt követően pusztult el, hogy vedleni a partra érkezett. Ha ugyanis nem rendelkeztek elég zsírtartalékkal, nehezen élték túl a 2-3 hetes folyamatot. "Ha emiatt nagy nagyon legyengültek és éheztek, a ciklonok, a part menti viharok és a rossz időjárás miatt már nem volt elég erejük, hogy élelmet találjanak és megküzdjenek a kegyetlen óceánnal" - mondta Julian Graham, a Western Bay vadvédelmi szervezet munkatársa.

Szakértőknek sikerült néhány partra vetődött állatot feltáplálni és visszaengedni az óceánba. James Chatterton, az aucklandi állatkert munkatársa amiatt emelt panaszt, hogy a parton sétálók inkább fotózkodtak a szenvedő pingvinekkel, mint hogy segítséget hívjanak. "Egy ilyen állatnak nem szelfire van szüksége, hanem azonnali segítségre" - emelte ki az állatorvos.

A kék pingvin, más néven törpe pingvin (Eudyptula minor) a világ legkisebb pingvinfaja. Általában 40 centiméteresre és mindössze egy kilogrammosra nő meg. Új-Zélandon és Tasmánia szigetén fordul elő.