Josef Schuster a Radioeins rádióban arról beszélt, hogy már 2015 elején figyelmeztetett arra, hogy meg kell fontolni a kipaviselést a német nagyvárosok jelentős arab muzulmán lakossággal rendelkező negyedeiben. A kérdés most azért került újra elő, mert Berlinben a múlt héten egy szíriai férfi kipát viselő emberekre támadt.

Schuster szerint az, hogy az incidens a Prenzlauer Berg nevű – jellemzően jómódú európai, nem muszlim bevándorlók lakta – negyedben történt, azt mutatja, hogy a helyzet tovább romlott az utóbbi három évben.

Arra a kérdésre, mit javasol az Izraelből vagy az Egyesült Államokból a német fővárosba látogató zsidó turistáknak, azt válaszolta: elvileg az lenne a megfelelő, ha "dacból, csak azért is" kipát viselnének, mégis jobban tennék, ha inkább baseball sapkát vagy valami mást választanának fejfedőnek.

Azt is megkérdezték tőle, szerinte az antiszemitizmus megerősödése milyen kapcsolatban van a migrációval az olyan arab országokból, amelyekben a zsidóellenesség "gyakran a kulturális kánon része". A ZdJ elnöke erre válaszul azt közölte, hogy a migráción ezen formájának "egész biztosan van szerepe, de nem egyedüli szerepe, hiszen a társadalom közepén, a német társadalomban is tapasztalható, hogy ismét szalonképessé válnak zsidóellenes előítéletek".

Az antiszemitizmus megerősödését "tévedés lenne egyedül a migrációnak tulajdonítani" – jelentette ki.

Azzal kapcsolatban, hogy számos német városban szerveznek tiltakozó akciókat, amelyeken kipaviseléssel fejezik ki az antiszemitizmus elutasítását, Josef Schuster azt mondta, meglehet, hogy a társadalom nagy része felismerte, hogy "fordulóponthoz érkeztünk".

Megálljt kell parancsolni az antiszemitizmusnak, mert veszélyezteti a demokráciát. Azonban nem csak a zsidóellenességgel kell szembeszállni, hiszen "az antiszemitizmus együtt jár a rasszizmussal és az idegenellenességgel" – mondta a ZdJ elnöke.

A németországi zsidó közösség nagyjából 100 ezer fős, míg a berlini fal 1989-es ledöntésekor negyedennyien éltek Nyugat-Németországban. Az újraegyesített Németország megnyitotta kapuit a zsidók előtt, akik ki akartak vándorolni a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból, ahol a Szovjetunió idején hátrányos megkülönböztetésben volt részük, például nem dolgozhattak bizonyos szakmákban. Így a kilencvenes években voltak időszakok, amikor a Németországba irányuló zsidó bevándorlás nagyobb mértékű volt, mint az Izraelbe irányuló bevándorlás.