„Ha tetszik, ha nem – és ez lehet, hogy nem hangzik polkorrekt módon - de nekünk itt a G7-ben működtetnünk kell a világot, ami G8 volt addig, amíg ki nem hajították Oroszországot. Vissza kellene engedni az oroszokat” – mondta a csúcson csak egy fél napig megjelenő Donald Trump. A BBC szerint a résztvevők közül csupán az új olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte értett egyet az amerikai elnökkel, míg a többi ország – Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Japán és Franciaország – vezetői elvetették Trump javaslatát, szerintük addig nem szabad visszaengedni Moszkvát, amíg a Kreml nem változtatja meg politikai irányvonalát. A G7 jelentőségét mutatja, hogy a hét tagállam adja a világ GDP-jének több negyven százalékát, s a hetek kezében van a világ vagyonának 60 százaléka. 

Bár a 44. G7-csúcson hivatalosan az egyenletes gazdasági fejlődésről, a nemek közötti egyenlőségről, a biztonsággal kapcsolatos kérdésekről, a jövő állásairól, illetve a klímaváltozásról kellene beszélni, a résztvevők napirendre tűzték az EU-s, kanadai és mexikói acél- és alumínium szállításokra bevezetett amerikai vámoka ügyét is.  Míg Emmanuel Macron francia elnök – Justine Trudeau kanadai miniszterelnökkel együtt – azt hangsúlyozta, hogy a szankciók előbb-utóbb olyan kereskedelmi háborúhoz vezetnek majd, ahol mindenki vesztes lesz, így az amerikai munkások is, Trump folyamatosan azt ismételgette, hogy az európaiak jelenleg súlyos terhekkel nehezítik az amerikai ipar működését, s ha nem sikerül egyezségre jutni a külföldi államokkal, talán az USA még jobban is jár.

Trump nem marad végig Québecben, így nem lesz ott a többi vitás ügy – például a klímavédelem, vagy az iráni atomalku jövőjének – megtárgyalásán.  Az elnök ugyanis tovább utazik Szingapúrba, ahol kedden a tervek szerint találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.

AFP / Lars Hagberg

Az európaiak egyre inkább elégedetlenek Trump politikájával, az Angela Merkel német kancellárt Kanadába kísérő Heiko Maas német külügyminiszter – megtörve Berlin eddigi hallgatását – élesen nekiment Trumpnak. „Nem nézhetünk továbbra is félre. Trump tökéletesen tudja, hogy amit csinál, az közvetlenül káros Európa számára” – mondta a politikus a Süddeutsche Zeitung című német lapnak adott nyilatkozatában. „Az Amerika az első trumpi jelszavára, nekünk ezzel kell válaszolni: Egységes Európa” – hangsúlyozta Maas, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az EU-nak nem szabad ellenségként kezelnie az Egyesült Államokat.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint komoly veszélyt jelent a világra Trump világkereskedelemmel, klímaváltozással és Iránnal kapcsolatos álláspontja. „Az aggaszt a legjobban, hogy a nemzetközi rend alapjául szolgáló szabályokat most nem a hagyományos rosszfiúk, hanem a nemzetközi rend fő megalkotója és szavatolója, az USA kérdőjelezi meg” – mondta a lengyel politikus a DW.com német hírportál szerint. Helyi források szerint a véleménykülönbségek olyan mélyek, hogy a szokással ellentétben nem a résztvevők fogadnak el zárónyilatkozatot sem.

Annak ellenére kétséges közösnyilatkozat elfogadása, hogy a pénteki tárgyalásokon állítólag sikerült valami haladást elérni: munkacsoportok alakulnak majd, amelyek feladata az lesz, hogy megvizsgálják az USA szankciók hatásait. A technikai szintű párbeszéd megindításáról Trump és Macron külön találkozóján született megállapodás.  

AFP / Ludovic Marinv

Míg a korábbi G7-csúcsokat jellemzően durva tüntetések kísérték, Québecben egyelőre sikerült megőrizni a rendet. A béke fenntartásában nyolcezer rendőr és katonai vesz részt.

A tavalyi G7-csúcs sem volt sokkal jobb hangulatú, akkor többen arról beszéltek, nem G7-csúcsot, hanem G6+1 találkozót tartottak Olaszországban. A szicíliai Taorminában a párizsi klímaegyezmény volt a fő ütközőpont: míg hat ország támogatta a megállapodást, Trump bírálta azt. Néhány héttel a G7-találkoz után az elnök be is jelentette az egyezményből való egyoldalú kivonulást.

Miközben a G7-tagállamokat leginkább a viták jellemzik, a gyorsan növekvő Kína és a csoportból kizárt Oroszország megállapodott a két állam közötti együttműködés elmélyítéséről. Minderről Vlagyimir Putyin orosz államfő pekingi látogatásán született egyezség, a közös közlemény szerint a globális bizonytalanság és instabilitás korszakában Oroszország és Kína szorosan együttműködik a stratégiai fontosságú kérdések kezelésében.  A két ország közeledése mögött részben az áll, hogy míg a Nyugattal rossz viszonyban lévő Oroszországnak egyre inkább szüksége van a kínai befektetésekre, Pekingnek is jól jön egy olyan szövetséges, amely nem bírálja Kínát a Dél-kínai-tenger militarizálása miatt.