A demokráciáért folytatott harc egykori bajnokától egymás után vonják vissza a nemzetközi kitüntetéseket, amióta 2017 augusztusában megkezdődött a rohingják tömeges elmenekülése az országból. Az állampolgári jogokkal többségében nem rendelkező kisebbség több mint 700 ezer tagja menekült az egykori Burma nyugati határán Bangladesbe, miután a mianmari hadsereg megtorló műveletet indított rohingja lázadóknak a biztonsági erők elleni támadásai miatt.

ENSZ-megfigyelők azzal vádolják a hadsereget, hogy népirtási céllal ölik az embereket, követnek el nemi erőszakot és gyújtogatnak. A hivatalosan államtanácsi és külügyminiszteri rangot betöltő Szú Kji kormányzata azt mondta, a hadsereg legitim lázadóellenes hadműveletet folytat.

Az AI 2009-ben nevezte ki Aung Szú Szan Kjít a "lelkiismeret nagykövetének", amikor a mianmari katonai rezsim ellenzékeként házi őrizetben tartották. Nyolc évvel a szabadlábra helyezése után a politikus pártja győzelmet aratott a 2015. évi választásokon, és a következő évben kormányt alakított, de hatalmát megosztotta a tábornokokkal, és nincs rálátása a biztonsági erőkre.

Az Amnesty International hangsúlyozta, hogy a politikus megóvta a biztonsági erőket a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak miatti felelősségre vonástól, ami a valaha általa védelmezett értékek szégyenletes elárulása.

Márciusban az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum vonta vissza a rohingja válság miatt a mianmari politikusnak adott kitüntetését, és hasonlóan járt el Dublin és az angliai Oxford városa is.

Bírálói szorgalmazták az 1991-ben adományozott Nobel-békedíj visszavonását is, de az alapítvány közölte, hogy erre nincs mód. Az Amnesty International azzal is vádolja Aung Szú Szan Kjít, hogy nem ítélte el a hadsereg és kisebbségi milíciák közötti észak-mianmari konfliktusokban a katonák által elkövetett visszaéléseket, a kormány pedig korlátozta a humanitárius szervezetek tevékenységét. Kifogásolták azt is, hogy a kormánya nem állította le a szólásszabadság elleni támadásokat.