Megszavazta a macedón parlament az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást pénteken, ezzel voltaképpen pont került a Görögországgal 27 évig tartó névvita végére, és a délszláv államot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.

Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre volt szükség, végül a 120 tagú törvényhozás 81 képviselője szavazott igennel a javaslatra.

Macedón részről ez volt az utolsó lépés a névvita lezárási folyamatában, ezt követően már csak a görög parlamentnek kell ratifikálnia a tavaly júniusban a két ország között megkötött megállapodást, és ezzel elhárulnak az akadályok Macedónia EU- és NATO-csatlakozása elől, Görögország ugyanis névvita miatt mindkettőt blokkolta. 

Az alkotmánymódosításról korábban már kétszer is szavaztak a szkopjei politikusok, októberben az alaptörvény módosításának megkezdéséről voksoltak, ehhez is kétharmados támogatottságra volt szükség. Akkor 80 képviselő voksolt igennel, 39 pedig nemmel. Decemberben pedig a módosító indítványok szövegéről szavaztak, ehhez már egyszerű többség is elég volt.

Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei tavaly június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök szerint pedig a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.