Csak azt lehet kinyomtatni kisebbségi – például magyar nyelven – ami ugyanakkora példányszámban megjelenik ukránul is, s a tévékből és a rádiókból is eltüntetik a nem ukrán nyelvű műsorokat. Aki pedig megsérti az előírásokat, gyorsan találkozhat a nyelvrendőrség képviselőivel, akik súlyos büntetést szabhatnak ki a törvényt figyelmen kívül hagyókra – állítólag ilyen pontjai is vannak az ukrán parlament által nagy többséggel elfogadott nyelvtörvénynek. Azért csak állítólag, mert a Verhovna Rada jó szokása szerint még annak ellenére sem hozták nyilvánosságra a törvény teljes és hivatalos szövegét, hogy azt megszavazták a honatyák és honanyák.

Bár Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete szerint a nyelvtörvényben az is szerepel, hogy Ukrajna teljesíti a 2017-ben elfogadott oktatási törvény azon módosításait, amelyet a Velencei bizottság kért – azt, hogy 2023-ig halasszák el az ukrán nyelvet általánossá tévő törvényt, s a hatálya alól vonják ki a magániskolákat – az új törvény mindenképpen kiélezi majd Budapest és Kijev már most is komoly szembenállását.

Vita az elvekről

A véleménykülönbségek már a Danube Institute csütörtöki budapesti konferenciáján is napvilágra kerültek, ahol Nepop mellett Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, valamint Kurt Volker, az USA Ukrajna ügyeiben illetékes különmegbízottja is felszólalt. Míg az 1990-es évek első felében Magyarországon szolgált amerikai diplomata azt hangsúlyozta, hogy az USA ugyan támogatja a kisebbségek azon jogát, hogy saját anyanyelvükön beszéljenek és tanuljanak, úgy véli, hogy Magyarországnak nem kellene a NATO szintjére emelni az ukrán-magyar vitát, s nem kellene az oktatási törvény miatt blokkolnia Ukrajna NATO-integrációját. Volker szerint Magyarországnak a nagyobb képet kellene néznie, azt, hogy a nyugati integráció felé törekvő Ukrajna a Krím és Kelet-Ukrajna elleni orosz agresszió áldozata, s a nyugati államoknak az integráció segítésével kellene segíteniük Kijevet.

Németh Zsolt szerint viszont az oktatási és most a nyelvtörvény miatti vita egyáltalán nem csak a két országra tartozik. „A NATO nem csak katonai szervezet, hanem egyfajta értékszövetség is, s a kisebbségi jogok kérdése az egyik legfontosabb alapjog, így a nemzetiségi jogok figyelmen kívül hagyásával Ukrajna a nyugati világ alapelveinek egyik legfontosabb elemét hagyja figyelmen kívül – mondta a magyar politikus. Az viszont sokat levon a Fidesz-alapító szavainak értékéből, hogy a Fidesz vezette kormány az utóbbi években sorra sérti meg a magyarországi szabadságjogokat, s emiatt a párt tagságát felfüggesztették az Európai Parlament legnagyobb frakciójában, az Európai Néppártban is.

Németh Zsolt és Orbán Viktor a tavalyi tusnádfürdői találkozón

Máté Péter

Magyar elutasítás

Brenzovics László, a legnagyobb kárpátaljai magyar párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a HVG-nek adott nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvényt. „Maga az elfogadás módja is igencsak inkorrekt volt: az új elnök megválasztása után szavazták meg, de még a régi államfő fogja aláírni. Egy olyan parlament fogadta el a törvényt, amelynek népszerűsége jelenleg Ukrajnában négy százalékon áll, s végül is a választásokon a szavazók lesújtó ítéletet mondtak erre a fajta politikára” – mondta Brenzovics László.

Brenzovics László és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter

MTI / Nemes János

A KMKSZ elnöke szerint ugyan a nyelvtörvény hivatalosan az államnyelv megvédelmezéséről szól, a valóságban az a célja, hogy felszámolja az ukrán állampolgárok által élvezett korábbi nemzeti nyelvhasználati jogokat. „Vissza akarják szorítani a kisebbségi nyelvhasználatot a magánszférába, nyelvrendőrséget akarnak létrehozni, és bírságokkal akarják sújtani a törvény megsértőit. Ukrajnában ősszel parlamenti választások lesznek, bízunk abban, hogy ezek a törvények nem maradnak meg jelenlegi formájukban” – mondta a politikus.

Alkotmánybírósági döntés várható

A HVG értesülései szerint a nyelvtörvény hamarosan az Alkotmánybíróság elé kerül – ehhez az kell, hogy a 450 parlamenti képviselő közül legalább negyvenen aláírják a beadványt – s jó esélye van annak, hogy a testület elmeszeli az alaptörvénnyel ellentétes szabályt, hiszen az alkotmány szerint nem lehet elvenni a polgároktól a már megszerzett jogokat.

A magyarok annak ellenére bíznak abban, hogy az elnökválasztás győztese, Volodimir Zelenszkij változtat a Porosenko nevével fémjelzett etnicista alapú identitáspolitikán, hogy egyelőre nem tudni pontosan, milyen politikát képvisel az új államfő. „De tény az, hogy Zelenszkij azt mondja, hogy az ukrán nyelvet nem erőszakkal, hanem pozitív lépésekkel kell támogatni” – magyarázta a kárpátaljai magyar politikus.

Volodimir Zelenszkij

AFP / Sergei Supinsky

Az oktatási, most pedig a nyelvtörvény egyáltalán nem légüres térben született meg. Porosenko elnök a nyelv a vallás és a hadsereg hármas jelszavával kampányolt, s a miután a parlamenti többség megszavazta a kisebbségeket hátrányosan érintő oktatási törvényt, a törvényhozás elfogadta azt a jogszabályt is, amely jelengősen korlátozta a rádiók kisebbségi nyelvhasználati jogait is.

Borítóképünkön Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter 2017 októberi budapesti találkozójukon.