Az évente 55 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas vezeték heves vitákat szült, 2016-ban a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – még közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz azt állítva, hogy a vezeték megépítése destabilizálhatja a térségbeli geopolitikai helyzetet. Novemberben a visegrádiak megismételték ezt az állításukat, ám azóta sok minden megváltozott – hangsúlyozta Martin Jirusek, a prágai Masaryk egyetem tanára.

Csehországról derült ki elsőként, hogy nem igazán elkötelezett ellenzője a projektnek, hiszen az ország látja, hogyan változhat meg az ország tranzitszállításokban betöltött szerepe. Az ország ugyanis már az Északi Áramlat 1 esetében is a tranzitinfrastruktúra fontos láncszemévé vált, s ahogy megduplázódik a kapacitás, úgy nőnek Prága bevételei is. Ezért Csehország inkább hallgat, hogy ne vesszen össze a projektet valóban ellenző Lengyelországgal, valamint az orosz gáz szállításában egykor fontos szerepét elvesztő Ukrajnával.

Jirusek szerint Szlovákia álláspontja is változóban van, Pozsonyban is látják ugyanis, hogy egyre fontosabban válik a nyugati-keleti irányú gáztranzit, s egyre biztosabbnak tűnik, hogy Szlovákia is része lesz a nemzetközi szállítási útvonalnak: a Csehország felől érkező energiahordozó Szlovákián keresztül érkezik majd el a Bécs melletti Baumgartenbe. „Szlovákia így változatlanul kap tranzitdíjat, igaz, kevesebbet, mint korábban” – írta az elemző.

Míg az Oroszországot hagyományosan bizalmatlanul figyelő Lengyelország valóban nem támogatja az Észak Áramlat 2 megépítését, Magyarország Jirasik szerint sokkal opportunistább álláspontot foglal el. „Magyarország az utóbbi években több, az országnak kedvező egyezményt írt alá Oroszországgal, és ez is indokként szolgálhat ahhoz, hogy Budapest eltérjen a közös V4-es állásponttól. Ráadásul a Gazprom bejelentette, hogy elkészült a Török Áramlat tenger alatti szakasza, s a szárazföldi szakasz érinteni fogja Magyarországot is. „Úgy tűnik, hogy a hivatalos nyilatkozatok ellenére nincs közös V4-es álláspont az orosz gázvezetékek ügyében. Az Északi Áramlat 2 olyan lakmuszteszt, amely ismét bebizonyította, hogy a tagországok rendszeresen saját érdekeiket helyezik előtérbe” – vélekedett Jirasik.