A multikat idéző profizmussal működik tovább a mexikói Sinaloa, a kábítószer-csempészetet Trump tervezett fala sem állíthatná meg.
Hatalmas és szimbolikus győzelmet arattak az amerikai bűnüldöző hatóságok a kábítószer-csempészet ellen évtizedek óta folyó háborújukban azzal, hogy egy New York-i szövetségi bíróságon az esküdtszék tíz vádpontban is bűnösnek nyilvánította a 61 éves Joaquín Guzmán Loerát, a mexikói Sinaloa drogkartell alapítóját és volt vezetőjét. Az alacsony termete miatt El Chapo (Köpcös) néven emlegetett drogbáró az „iparág” legnagyobb hatalmú személyisége, akit az USA-ban felelősségre vontak; az eljárás részletei nem nélkülözték a hollywoodi filmekbe illő mozzanatokat.
Amikor a manhattani börtönből – amit szigorúsága miatt, a guantánamói fogolytábor beceneve után, Little Gitmónak is neveznek – a tárgyalásra vitték a Köpcöst, a Brooklyn hidat lezárták mások előtt, és hadseregnyi rendőr őrizte a bíróság épületét. A vallomást tett tanúk meghökkentő és szaftos részletekkel szolgáltak a drogbáró üzleti és magánéletéről, s előfordult, hogy a teremben egyszerre volt jelen Guzmán 29 éves, egykori szépségkirálynő felesége – és hétéves ikerlányainak anyja –, valamint számos szeretőjének egyike, aki még ma is szerelmes a Köpcösbe.
A védők csapatát az a Jeffrey Lichtman vezette, aki 2005-ben az érvelésével elérte, hogy ifjabb John Gotti maffiafőnök ügyében ne tudjon megállapodásra jutni az esküdtszék, és ejteni kelljen a vádakat. A Guzmán ellen vallókat Lichtman, a bulvársajtó legnagyobb örömére, söpredéknek minősítette, akik bármit hajlandóak állítani, csak hogy az irhájukat mentsék. Az egyik napon a tárgyalóteremben a hallgatóságban feltűnt a Netflix Narcos című sorozatában a drogbárót játszó Alejandro Edda is, akinek a rivaldafényt szemlátomást kedvelő Köpcös mosolyogva felintegetett.
A vallomásokból, a nyomozás során szerzett temérdek információból, valamint a 11 hétig tartó tárgyalást kísérő tényfeltáró cikkekből azonban a szenzációs látszat mögött rideg valóság rajzolódik ki. A szegénységből érkezett, minimális iskolázottsággal bíró Köpcös a Sinaloa révén olyan drogkartellt épített fel, amely – miközben a régi idők eszközeivel, gyilkossággal, megfélemlítéssel és megvesztegetéssel őrzi pozícióit – multinacionális cégeket másoló hatékonysággal működik a maga területén.
Guzmán a Mexikó északnyugati részén lévő Sinaloa szövetségi államban, egy Badiraguato nevű poros kisvárosban született. Az apja, akinek könnyen eljárt a keze, közkatona volt a kábítószer-kereskedelmi láncban. A Köpcös tizenévesen marihuánát termesztett, ám hamarosan kiváló logisztikai képességekről tett tanúbizonyságot, és húszas éveinek végén már a Guadalajara kartell drogszállítmányait szervezte. Amikor a kartell alapítóját, Miguel Ángel Félix Gallardót az amerikai kábítószer-ellenes hatóság (DEA) egyik ügynökének meggyilkolása miatt 1985-ben letartóztatták, a romokon Guzmán létrehozta a saját szervezetét.
A Sinaloa terjeszkedését segítette, hogy Pablo Escobar kolumbiai drogbáró 1993-as likvidálása után leáldozott a medellíni és a cali kartellnek, és a Köpcös az uralma alá hajtotta a kokain Dél-Amerikából a fő fogyasztó Egyesült Államokba vezető útvonalát.
| A drogkartellek |
Az amerikai kábítószer-ellenes hatóság (DEA) becslése szerint a mexikói kartellek évi 19–29 milliárd dollár bevételre tesznek szert az USA-ban kokain, heroin, marihuána, amfetaminszármazékok, szintetikus drogok, s újabban fentanil eladásából. A piacot hat szervezet uralja. Cártel del Golfo (CDG): A jelenleg működő kartellek közül a legrégebbi, az 1920-as években alakult az őse, amely az USA-beli szesztilalmat kihasználva alkoholcsempészettel kezdte. A Tamaulipas szövetségi államban lévő Matamorosban van a székhelye, a Mexikói-öböl partvidékén erős. Los Zetas: A mexikói hadsereg elit egységének volt tagjai vezette csoport eredetileg a CDG fegyveres alakulataként működött, s a mexikói szervezett bűnözés történetének legvéresebb belháborújában, 2010-re vált független kartellé. Mexikó keleti, középső és déli régiójának nagy részét vonta az ellenőrzése alá. Brutalitását jellemzi, hogy tagjai civileket mészárolnak, emberi testrészeket hagynak köztéren, és a gyilkosságaikról készült felvételeket az interneten teszik közzé. A kábítószer-kereskedelmen kívül zsarolással, védelmi pénzek szedésével és embercsempészettel is foglalkozik. Az utóbbi években a belső harcok nyomán meggyengült. Sinaloa: Az 1980-as évek végén hozta létre társaival Joaquín Guzmán Loera, a Köpcös. A Sinaloa szövetségi államból irányított kartell a vezére elvesztése ellenére is a legerősebb, Mexikó több térségében, különösen a Csendes-óceán partvidékén aktív, a legnagyobb mennyiségben ők szállítanak kábítószert az USA-ba. Juárez: Chihuahua szövetségi államban, Ciudad Juárezben, az 1970-es években alapították; a legbefolyásosabb kartellé vált, majd csatlakozott a Sinaloa által létrehozott szövetséghez. Az együttműködés azonban rövid ideig tartott, az ezredforduló óta egyre véresebb harcot vív a Sinaloával. Beltrán Leyva: Négy Beltrán Leyva fivér, Arturo, Carlos, Alfredo és Héctor alapította. Eleinte a Sinaloának dolgozott, 2008-ban vált függetlenné. Időközben a négy fivér mindegyikét megölték vagy letartóztatták, s a kartell maradványai a Jalisco New Generation, a Juárez és a Los Zetas csoportokkal próbálnak létrehozni egy Sinaloa-ellenes szövetséget. Jalisco New Generation: A legújabb és a legbrutálisabb kartell, központja Jalisco szövetségi állam Guadalajara városában van. A Sinaloán belül alakult, 2010-ben vált függetlenné, s riválisai közül a legtöbb, 22 mexikói szövetségi államban van jelen a 31-ből. Vezetője, Nemesio Oseguera Cervantes a körözési listák élén áll. A látványos fegyveres akciókat is végrehajtó kartell a Sinaloa legnagyobb ellenfele. Minden piszkos üzletben érdekelt, s különösen aktív a Mexikóban évi 3 milliárd dolláros kárt okozó üzemanyaglopásban. |
A brooklyni tárgyaláson is tanúskodó – a személyazonossága elfedése miatti plasztikai műtétek nyomán lárvaarcú, mindig kesztyűben mutatkozó – Juan Carlos Ramírez Abadía (becenevén Chupeta, azaz Nyalóka) kolumbiai drogkereskedőt azzal győzte meg, hogy nagyobb részesedést kér ugyan, de a többieknél gyorsabban és biztonságosabban képes északra juttatni a szállítmányokat.
Az üzlet bejött, és a Sinaloa növekedését az sem tudta megfékezni, hogy a Köpcöst 1993-ban Guatemalában letartóztatták, majd kiadták Mexikónak. Ott ugyanis az elvileg fokozott biztonságú börtönből nemcsak a kartelljét irányította szabadon, de akkori feleségét, a szeretőit és prostituáltak sorát is fogadhatta.
Mindezt az egyre növekvő bevételekből könnyű kézzel fizetett megvesztegetési pénzek garantálták. A Köpcös nem csak a fegyőrökkel volt nagylelkű, szisztematikusan vásárolt magának embereket a mexikói politikában, igazságszolgáltatásban, és persze rendőrök is a zsebében voltak. A brooklyni tárgyaláson az egyik tanú azt állította, hogy 2012-es hivatalba lépésekor Enrique Pena Nieto államfő is kapott 100 millió dollárt – amit az exelnök persze tagad.
Guzmán ekkor már szabadlábon volt, mert 2001-ben – amikor szóba került, hogy kiadják az USA-nak – megszökött a fegyintézetből, aminek nyomán 71 korrupt börtönőrt tartóztattak le, köztük a parancsnokot is. Felipe Calderón elnök 2006-ban ugyan megindította Mexikó saját drogellenes háborúját, ám a Köpcös akadálytalanul tevékenykedhetett, mivel szülőföldjén afféle Robin Hoodként tisztelték, aki segítette a szegényeket, és nagyobb rendet tartott, mint a hatóságok.
Hatalma csúcsán Guzmán szövetséget kovácsolt más, jellemzően kisebb vagy meggyengült kartellekkel, és decentralizálta a szervezet működését. Nem használt Excel-táblázatot, de szinte minden a fejében volt: pontosan ismerte az útvonalakat, a szállítmányokat, a bevételeket. A Sinaloához kötik a Mexikó és az USA határán aprólékos gonddal – ha kellett, légkondicionálással – kiépített alagutak ötletét. (Egy ilyen alagút segítségével szökött meg a Köpcös a második letartóztatása után, 2015 októberében, 18 hónapnyi fogságot követően a szuperbiztosnak mondott Altiplano börtönből is.)
De a kartell tonnaszám csempészte a kábítószert jalapeno paprikaként címkézett konzervdobozokban, vasúti tartálykocsik falába hegesztett üregekben, élelmiszer-szállítmányok közé rejtve – vagyis hivatalos határátkelőhelyeken keresztül. Ezekkel a módszerekkel szemben hatástalan lenne a Donald Trump amerikai elnök követelte fal az USA déli határán.
A Köpcös a szövetséges csoportokkal még befektetői kockázatközösséget is létrehozott, amelynek résztvevői osztoztak az elkapott szállítmányok kárában és az átjutottak nyereségében. Tisztes bankok bevonásával szofisztikált pénzmosóhálózatot épített ki, s a Sinaloát globális vállalkozássá tette. Dél-Amerika kokaintermelőitől éppúgy gyűjtötte az árut, mint Thaiföldről a heroint, Kínából pedig a metamfetamint és a fentanilt, s ezeket nem csak az USA-ban terítette, a csápjai Kanadáig is elértek.
A drogbáró végzetét a paranoiája és a hiúsága okozta. Az általa felépített, csúcstechnológiájú kommunikációs rendszert annak kidolgozója, a húszas éveiben járó it-mágus az FBI oldalára állva megnyitotta az amerikai hatóságok előtt, amelyek hangfelvételek mellett több mint egymillió szöveges üzenetet gyűjthettek be az elvileg titkosított belső hálózatból. A Köpcös mindig szerette volna, ha film készül az életéről, és ezért fölvette a kapcsolatot Sean Penn amerikai színész-rendezővel, aki interjút is készített vele a Rolling Stone magazin számára (később ezt megbánta). Állítólag az ennek során hagyott digitális nyomok is segítettek abban, hogy 2016 januárjában újra elfogják Guzmánt, akit egy évre rá, Barack Obama elnök hivatali idejének utolsó napján, kiadtak az USA-nak.
Ha másképp is, mint egy multinál, a Sinaloa élén is megtörtént a vezetőváltás. A kartell irányítását Guzmán fiai, valamint a Köpcös régi társa, Ismael Zambada García vették át. A folyamat persze járt némi zűrzavarral, hiszen a rivális kartellek vért szimatoltak, s a kialakult területi háború nyomán a drogbáró elfogása óta 2017-ben és 2018-ban is rekordot döntött a gyilkosságok száma Mexikóban. De az üzlet virágzik, a kokaintermelés Kolumbiában csúcsra jár, Mexikóban a heroin-előállítás két év alatt 37 százalékkal nőtt, és az elkapott fentanilszállítmányok megduplázódásából arra következtetnek, hogy az utóbbi idők legveszélyesebb kábítószeréből is mind több jut be az USA-ba.
NAGY GÁBOR
nagy.gabor@hvg.hu
Nem várom, hogy Magyar Péter a liberális demokrácia helyreállításának bajnoka lesz, de attól sem félek, hogy Orbán Viktor után újra diktatúrába rántja az országot – mondja Kis János filozófus, a rendszerváltó ellenzék vezető alakja. Szerinte most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Szívbillentyű-megnagyobbodása volt Ujhelyi Istvánnak, így műtőasztalra kellett feküdnie.
Ellenzéki össztűz zúdult a Parlamentben a miniszterelnökre.
Szentkirályi Alexandra csomagtartós túszejtésekről álmodozik, Orbán Viktor pedig már egyenesen azt állítja, hogy a gyerekeink fognak meghalni az ukránok miatt.
