Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön Ankarában azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy 3,6 millió szíriai menekültet küld országából Európába, ha az EU megszállásnak minősíti a szerdán megkezdett török hadműveletet Északkelet-Szíriában.
Erdogan a török kormánypárt tartományi elnökei előtt felszólalva úgy fogalmazott: Ankarának könnyű a dolga, csak megnyitja a kapukat. Egyúttal kijelentette: Brüsszel térjen magához.
A török államfő azt is mondta, hogy az EU sosem volt őszinte Ankarával, mert 1963-tól máig csak halogatja Törökország uniós tagságát.
Arról is beszámolt, hogy országa eddig 40 milliárd dollárt költött a menekültekre. Hozzátette:
"Allah engedélyével még egyszer ennyit költünk rájuk".
Törökország azzal magyarázta a katonai beavatkozást Szíriában az Eufrátesz folyótól keletre, hogy terrorszervezetnek és biztonsági fenyegetésnek tartja a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát, amely 480 kilométer hosszan tartja ellenőrzése alatt a határ szíriai oldalát. Ankara szerint az YPG a törökországi kurd szakadár fegyveresek, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai szövetségese.
Mint beszámoltunk róla, török források szerint a 2016 óta harmadik szíriai török betörés célja, hogy Tell Abiad és a tőle 100 kilométerre lévő Rasz al-Ajn között egy 20-30 kilométer mélységű biztonsági zóna jöjjön létre a határ szíriai oldalán. Ebbe a térségbe pedig Ankara be akarja telepíteni a jelenleg Törökországban élő mintegy 3,6 millió szíriai menekült több mint felét, kétmillió embert. A nemzetközi segélyszervezetek szerint a török politika etnikai tisztogatást jelent, hiszen Ankara szándékosan meg akarja változtatni a térség nemzetiségi összetételét, és el akar űzni több százezer szíriai kurdot a határ térségéből.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán arra szólította fel Törökországot, hogy azonnal állítsa le az offenzívát. Juncker önmérsékletre intette a harcolókat, és hangsúlyozta a civil lakosság védelmének jelentőségét. Hozzátette, hogy ha Törökország nem vet véget az offenzívának, az EU nem fogja finanszírozni Ankarának a harcok térségében tervezett biztonsági övezet létrehozását, amelyet a megtisztított területeken hozna létre. Azt mondta, az EU elismeri, hogy Törökország biztonsági fenyegetést lát Szíriával közös határán, de ha nem tesz eleget a felszólításnak, ne várja el, hogy az unió anyagilag hozzájáruljon biztonságához.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdai közleményében egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a szíriai konfliktus tartós megoldása nem érhető el katonai úton. A kiújuló harcok tovább rontják a régió stabilitását, súlyosbítják a polgári lakosság szenvedését, valamint hátráltatják az ENSZ által irányított politikai folyamatot a béke elérésére - vélte Mogherini.
Kijelentette, az egyoldalú török fellépés veszélyezteti a Törökországot is soraiban tudó nemzetközi koalíciónak az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elleni katonai sikereit. A katonai beavatkozás táptalaja lehet a terrorszervezet újjáéledésének, amely komoly fenyegetést jelent a regionális, a nemzetközi és az európai biztonságra. Nem valószínű, hogy a tervezett biztonsági övezet megfelelne az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) által támasztott nemzetközi kritériumoknak - fejezte ki aggodalmát, hozzátéve, hogy az EU nem nyújt stabilizációs vagy fejlesztési segítséget azokon a területeken, ahol a helyi lakosság jogait figyelmen kívül hagyják.
Az EU már korábban figyelmeztetni akarta a török kormányt a szíriai hadművelet következményeire, miszerint az újabb menekülthullámot indíthat el, de Magyarország megvétózta a szövegtervezetet. A Spiegel diplomáciai forrásokra hivatkozva arról írt: szerda reggel írták volna alá a dokumentumot, ekkor érkezett a magyar vétó. Várhelyi Olivér brüsszeli EU-nagykövet először Fake news-nak nevezte a hírt, végül Szijjártó Péter külügyminiszter a hvg.hu-nak elismerte, nem értett egyet azzal, hogy az EU nyilatkozatot adjon ki, ezt valóban blokkolták is sokáig. A végén pedig úgy egyeztek bele, hogy az a külügyi főképviselő nyilatkozata lett.
Erdogan csütörtökön igazolni igyekezett a hadműveletet, azok után, hogy nemcsak az Európai Unió, hanem számos más ország is ellenezte a beavatkozást, vagy éppen figyelmeztette Ankarát az esetleges következményekre.
Mint fogalmazott:
"megszólják a lépést, amelyet Szíria egységéért teszünk. Ti üljetek csak a szélen, mi folytatjuk az utat".
Egyúttal hangoztatta: a Béke Forrása fedőnevű hadműveletnek az a célja, hogy hozzájáruljon Szíria területi integritásához és politikai egységéhez.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
