Albánia a Gülen-mozgalom balkáni központja – állította a közelmúltban Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter, s ezzel nem mondott sok újat, hiszen korábban, amikor még jó volt a viszony Recep Tayyip Erdogan és a mostani török elnök mentorának számító Gülen között, Erdogan részben Gülen és a güleinsták segítségével érte el, hogy Albánia nem süllyedt bele az 1990-es évek balkáni válságába és megúszta, hogy a délszláv háború átterjedjen az ország területére.

Az egykor ateista államban Gülenék komoly befolyást szereztek a kommunizmus bukása után újjászervezett oktatásban és a kultúrában, s a muszlim vallási vezetők is a gülenisták közül kerültek ki. Most viszont ez komoly gondot okoz Erdogannak, akit 1997-ben még tízhónapos börtönre ítéltek hazájában egy olyan vers idézése miatt, amely szerint a “dzsámik a laktanyáink, a kupolája a sisakjaink, a minaretek a bajonettjeink és a hívők a harcosaink”. A török államfő ugyanis most szélsőségességgel és terrorizmussal vádolja a gülenistákat, és Ankara mindenáron el akarja érni, hogy Albániában bezárják a hitszónokhoz köthető iskolákat és eltávolítsák a gülenista iskolai tanárokat és egyetemi oktatókat. A tét nem kicsi, Ankara szerint Albániában közel hétezer diák jár gülenista tanokat valló intézményekbe.

Fethullah Gülen

AFP / DPA / Matt Smith

A több száz évig török uralom alatt lévő Albánia egyelőre csak részben teljesítette Erdoganék kéréseit: egy iskolát ugyan már bezártak, s Erdogan háttérmunkájának köszönhetően megpróbálták befolyásolni az idei albániai főmufti választást is, ám az utóbbi kísérlet kudarcba fulladt: a régi gülenista főmufti helyett egy másikat, Bujar Spahiut választották meg. A gülenisták elleni harc részeként gyakoriak a török vendégek Albániában, legutóbb Suleyman Soylu török belügyminiszter tárgyalt Tiranában, és győzködte Edi Rama miniszterelnököt a gülenisták elleni fellépés szükségességéről.

Erre már csak azért is szükség van, mert tiranai források szerint a tömeges letartóztatások elől menekülő törökök egy része Albániában talált menedéket. Többségük nem kért menedékjogot, hanem többé-kevésé illegálisan él a balkáni országban: attól tartanak, ha felhívják magukra a figyelmet, kiutasíthatják őket, mert Törökország nagyon komoly gazdasági szerepet is játszik Albániában: a törökök az egyik legnagyobb befektetők, török résztulajdonában van például az albán légitársaság is.