Míg az Indiát kormányzó hindu nacionalista párt, a Bharatija Dzsanata Párt szerint a cél az volt, hogy az ország menedéket adjon a vallási okokból üldözött személyeknek, a bírálók alkotmányellenesnek és diszkriminatívnak tartják, hogy a módosítás vallási alapon osztogat állampolgárságot, s az nem vonatkozik a muszlimokra.

A módosítás ellen India északi részén, elsősorban a Bangladessel határos északkeleti államokban több tüntetés is volt, egyes városokban kijárási tilalmat vezettek be, a helyiek attól tartanak, hogy a Bangladesből érkező egyre több menekült „lerohanja” a térséget.

A hatórás felsőházi vitában a kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták a módosítás nem diszkriminatív, mert az nem egyes személyeknek, hanem csoportoknak ad állampolgárságot. „Meg vagyok lepve, hogy az emberek nem annak örülnek, hogy hat vallás is bekerült a módosításba, hanem amiatt keseregnek, hogy a muszlim vallás kimaradt” – vélekedett az egyik kormánypárti képviselő, Amit Shah.

Egyben azt is elmondta, hogy a muszlimok azért nem kerültek be a hat vallás mellé, mert ez a módosítás a vallási okokból üldözöttekre vonatkozik, s nem valószínű, hogy az említett három, túlnyomó többségében muszlimok lakta országban – Bangladesben, Pakisztánban és Afganisztánban – hitük miatt üldöznék a muszlimokat. „De, ha vannak olyan muszlimok, akik úgy érzik, üldözik őket, egyéni alapon bármikor kérhetnek indiai állampolgárságot” – magyarázta.

A módosítást diszkriminatívnak tartók közben arra is felhívják a figyelmet, hogy a lépés beleillik az utóbbi évek trendjébe, a hindu nacionalizmus erősödésébe. Shah egyébként ki is mondta közvetve, hogy Indiába nem nagyon kellenek új muszlimok. „1947-ben az államot vallási alapon osztották ketté. Ha nem így történt volna, ilyen módosításra sem lenne szükség” – magyarázta.