Közép-Kína legnépesebb városában, Vuhanban már lemondták a nyilvános újévi ünnepségeket, visszamondták a városba tervezett turistautakat és az emberek hőmérsékletét mérő érzékelőket helyeztek el több helyen azt követően, hogy ebben a városban regisztrálták először a magas lázat és tüdőgyulladást okozó új veszélyes vírus által okozott megbetegedéseket.

A rendőrök e mellett szúrópróbaszerűen ellenőrzik a Vuhanból kilépő és az oda érkező járműveket, és azt ellenőrzik, vannak-e élő állatok az autókban. Az első megbetegedést ugyanis a város hal- és állatpiacán észlelték, ott valószínűleg egy állatból származó vírusok betegítettek meg egy embert.

Elégtelen és késői intézkedések

Bár a kínai hatóságok határozott lépéseket ígértek a járvány kitörésének megakadályozására, az eddigi intézkedések későn jöttek és nem voltak elégségesek: bár az első fertőzött még decemberben betegedett meg, Vuhan repülőterén csak január 14-én állítottak fel hőmérséklet-érzékelőket. Közben már több más városra is átterjedt a fertőzés, Kína keleti és déli részén is többen megbetegedtek, egyebek mellett Pekingben és Sanghajban is vannak betegek. A hivatalos adatok szerint bizonyíthatóan már 291 embert betegített meg az új vírus, s csak január 20-án 77 új esetet regisztráltak.

MTI / AP

A járvány terjedésének megfigyelése alapján készült brit becslések szerint egyébként a hatóságok valószínűleg jelentősen alulbecsülik a vuhani betegek számát, az európai szakértők szerint legalább 1700 beteg lehet a városban. Az kezdődő új járvány nem véletlenül éppen Vuhanban jelent meg: a több milliós városban nagy a zsúfoltság, s az állatpiac léte miatt közel vannak egymáshoz az emberek és a potenciálisan fertőzést hordozó állatok.

A vírus külföldre is eljutott, először Thaiföldön, Japánban, Dél-Koreában is regisztráltak fertőzést, Tajvan szigetén pedig a legnagyobb légikikötőben, a Taojüan repülőtéren találtak egy beteget. Egy Vuhanból érkezett nő ugyanis rosszullétre panaszkodott, s a gyorsan elvégzett teszt bizonyította, hogy a koronavírus fertőzte meg. Kedden kiderült, hogy Ausztráliában és az Egyesült Államokban is találtak fertőzött beteget, utóbbi Wuhanba utazott nemrég, majd Washington államban tüdőgyulladással került kórházba.

Bár eleinte a kínai hatóságok azt állították, a kór aligha terjedhet emberről emberre, már több olyan beteg is jelentkezett, aki bizonyíthatóan egy Vuhanból érkezett személytől kapta meg a betegséget. A betegek között ápolók is vannak, egy beteg állítólag 14 kórházi alkalmazottat fertőzött meg.

A SARS volt az első komoly koronavírus

Bár a mostani járvány miatt többen is arra emlékeztetnek, hogy 2002-2003-as SARS-járvány idején a kínai hatóságok ugyancsak lassan reagáltak és emiatt sokan eleinte nem vették komolyan a betegséget, a jelenlegi kór nem olyan súlyos, mint a végül mintegy nyolcezer embert megfertőző és 774 emberéletet kioltó SARS volt.

Koronavírus

ROGER HARRIS / SCIENCE PHOTO LIBRA / RHR / SCIENCE PHOTO LIBRARY

A SARS-nál is súlyosabb volt viszont az először a Közel-Keleten észlelt MERS vírus okozta fertőzés: abban 2019 végéig 2500 megbetegedést észleltek, s a fertőzöttek több mint harmada, 861 ember vesztette életét. A SARS és a MERS között az is különbséget jelent, hogy míg a SARS egy komoly – Ázsiára korlátozódó – kitörés után eltűnt, a MERS viszont tovább szedi áldozatait.

Vuhanból több tucat, Pekingből és Sanghajból pedig több száz, külföldre induló repülőjárat indul, ezért egyre több repülőtéren állítanak fel hőmérséklet-érzékelő berendezéseket. Több ázsiai reptéren vannak már ilyenek, s telepítettek belőlük New Yorkban, San Franciscóban és Los Angelesben is. Az európai hatóságok szerint korlátozott a veszélye annak, hogy az új járvány megjelenik a kontinensen, az EU-ba három közvetlen járat van Vuhanból, s további három más európai célállomás is közvetlenül elérhető a kínai városból.

A SARS és a MERS-járványokat és a mostani betegséget is okozó vírus formája miatt koronavírusnak elnevezett kórokozó – a vírus teste körül koronára emlékeztető mikroszkopikus csápok láthatók – által okozott betegség lappangási idejét még nem határozták meg, az ausztrál főtisztiorvos, Brendan Murphy egy hétre teszi a fertőzés és a betegség megjelenése között eltelő időt. „Nem lehet teljes mértékben megakadályozni a betegség behurcolását. A feladat az, hogy meghatározzuk, kik jelentik a legtöbb kockázatot, s hogy tudassuk ezekkel az emberekkel a veszély nagyságát, s hogy hol juthatnak kezeléshez” – magyarázta Murphy. 

Gyors mutáció

A koronavírusok egyre inkább foglalkoztatják a járványügyi szakembereket, mert ezek a kórokozók egyre gyakrabban képesek az emberek megfertőzésére is. A koronavírusok családjába tartozó törzsek közül hét olyan van, amely képes az emberi légzőszervek megbetegítésére. Öt ebből enyhe tünetekkel járó megfázást okoz, azonban kettő viszont halálosnak számít, ezek okozták a SARS és a MERS járványokat is.  

„A koronavírusok gyorsan mutálódnak, nagy hatékonysággal jelennek meg az új változatok” – magyarázta Ralph Baric, az Észak-karolinai Egyetem tudósa. A vírusok leginkább a denevérek testében élnek, de könnyen átkerülnek a macskákra vagy a disznókra is.

AFP/THE YOMIURI SHIMBUN/YOMIURI/KOKI KATAOKA

Nem véletlen, hogy gyakoribbá válnak a koronavírus okozta, emberre is veszélyes betegségek. A városok túlnépesednek, egyre zsúfoltabbá válnak és közelebb kerülnek egymáshoz az emberek és az állatok. Az is fontos tényező, hogy a népességen belül nő az idősek aránya, s a koronavírusok jellemzően a 65 éven felüli korosztályt veszélyeztetik a legjobban.

Védőoltás nélkül

Több országban, egyebek mellett az USA-ban már megkezdték a vakcina kifejlesztését, ám a szakértők szerint több hónap telhet el az első klinikai tesztekig, s akár egy évbe is beletelhet, amíg nagy mennyiségben elérhető lesz a védőoltás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye szerint az ENSZ szervezet szerdán tart tanácskozást arról, hogy az új vírus okozta betegséget nemzetközi egészségügyi veszélyhelyzetté nyilvánítsa-e.

A legújabb koronavírus ellen nincs védőoltás, így a szakértők szerint a megelőzésen van a hangsúly. Gyakran és alaposan kell kezet mosni, s nem szabad mosatlan kézzel benyúlni a szembe vagy a szájba. Ha pedig valakinél magas láz és légzési nehézség jelentkezik, minél előbb orvoshoz kell fordulni.