A választásra jogosultak közel 65 százaléka voksolt az orosz alkotmány módosításáról, a többség támogatta a változtatásokat – közölte a Rosszija 24 hírtelevízió az orosz Központi Választási Bizottságra hivatkozva szerda este, a moszkvai urnazárást követően.

A többi időzónában leadott szavazatok 10,4 százalékának feldolgozása nyomán az alaptörvény megváltoztatásának támogatottsága 70,87 százalékon állt.

A módosított alkotmány – amellett, hogy elfogadása esetén konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket vezet be és módosít a hatalmi ágak viszonyán – a hivatalban lévő elnök, Vlagyimir Putyin esetében eltörli az újraválaszthatóság eddigi korlátozását,

és újabb két elnöki ciklust engedélyez számára.

A jelenlegi és az új alkotmányban is kettőben maximálják az egy személy által betölthető elnöki mandátumok számát, ám most – a fontos reformok miatt – „nullázódik” Putyin eddigi négy mandátuma, s 2024-ben, a következő választás évében a jelenleg is az államfői székben ülő politikus újra indulhat két újabb hatéves időszakért.

"Teljesen őszinte leszek, ha nem lépnének életbe a módosítások, akkor két év múlva – s ezt személyes tapasztalatok alapján mondhatom – a normális munkavégzés helyett az emberek azt lesnék, ki lehet az esetleges utód. Az embereknek viszont a munkával, nem pedig az utódokkal kell foglalkozniuk” – mondta Putyin egy korábban sugárzott interjú utolsó perceiben.

Akármi is történik, Putyin biztosan nyerni fog

Már elkezdődött és július elsejéig tart az az oroszországi népszavazás, amelyen a résztvevőknek arra kell véleményt mondaniuk, támogatják-e a Vlagyimir Putyin által kezdeményezett alkotmánymódosításokat. A voksolás kimenetele egyértelmű - az igenek többségben lesznek - csak a részvételi arány kétséges. A fő probléma az, hogy a voksolás után sem lesz világos, hogy Putyin saját, vagy kiszemelt utódja érdekében csinálta-e az egész felhajtást.

A 206 módosításról szóló szavazást a Covid-19-járványhelyzetre hivatkozva, a torlódások elkerülése érdekében egy egész hétre elnyújtották. A voksolást eredetileg április 22-én kellett volna megtartani, és a fertőzésveszély miatt halasztották nyárra. Ellenzéki aktivisták és sajtóforrások szerint számos szabálysértés történt, de a Központi Választási Bizottság szerint a szavazás eredményét befolyásoló jelentős esemény nem történt.