„Lehet, hogy egy kicsit túl régóta vagyok hatalomban, és nem csak a televízióban mutogatnak állandóan, hanem már a csapból is én folyok” – mondta orosz újságíróknak Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki a hivatalos adatok szerint a voksok nyolcvan százalékát kapta meg az egy hónappal ezelőtti elnökválasztáson.

Aljakszandr Lukasenka

MTI / EPA / Jauhen Jercsak

Viszont az ezután következő mondataival rögtön ki is ábrándította azokat a százezreket, akik a szavazás napja óta folyamatosan tüntetnek az 1994 óta hatalomban lévő politikus ellen, mert biztosra veszik, hogy a négyötödös támogatást vaskos csalással érte el az egykori tsz-elnök. „Csak én tudom most megvédeni a fehéroroszokat. Nem fogok csak úgy elmenni, nem fogok mindent eldobni. Ha most távoznék, az összes támogatómmal végeznének” – mondta, majd hozzátette: bár tudja, hogy a társadalom többsége támogatja őt, fáj neki, hogy vannak, akik elégedetlenek a politikájával.

Nem csak neki esnek azonban rosszul egyes dolgok. Azoknak is sok mindenük fáj, akiket az utóbbi napok tüntetései során vettek őrizetbe a rendőrök. Valószínűleg az a fehérorosz ellenzéki vezető, Marija Kalesznyikava sincs biztonságban, akit a fehérorosz hatóságok Ukrajnába próbáltak meg átzavarni, ám az aktivista ellenállt, s még az útlevelét is széttépte. Kalesznyikavát munkatársai most sem tudják elérni, és szerdán édesapja közölte: értesítették, hogy lányát őrizetbe vették, és az egyik minszki börtönben tartják fogva azzal, hogy nyilvánosan tett felhívást a hatalom átvételére és aláásta a nemzetbiztonságot.

Marija Kalesznyikavát, a fehéroroszországi ellenzéki Koordinációs Tanács tagját támogató aktivisták ellenállnak a rendőröknek

MTI / EPA / str

A jelek szerint eltűnt az ellenzékiek akcióit szervező Koordinációs Tanács egy másik tagja, Makszim Znak. A politikus szerda reggel nem ment el egy előre megbeszélt interjú helyszínére, s amikor felhívták, közölte: „valakik jönnek”. Ezután már csak egyetlen sms érkezett tőle ezzel a szöveggel: ”maszkok”. 

Mindenkit elvisznek

A hétfős testület tagjai közül már csak a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics van szabadlábon a hazájában, de a múlt héten őt is berendelték kihallgatásra a rendőrök. Az írónőt európai diplomaták védik otthonában, ahová újságírókat hívott azzal, hogy megkíséreltek betörni hozzá.

A többieket, köztük Szvjatlana Cihanouszkaját, az ellenzék elnökjelöltjét – külföldre kényszerítették vagy őrizetbe vették a fehérorosz hatóságok. A vezetők eltüntetése ellenére a tiltakozók kitartanak: mindennaposak a tüntetések és vasárnapra újabb nagy demonstrációt szerveznek a Lukasenka távozását követelő erők.

Szvetlana Alekszievics Nobel-díjas fehérorosz ellenzéki író-újságíró az otthonába hívott riportereknek nyilatkozik, miután ismeretlenek próbáltak behatolni minszki lakásába

MTI / EPA

Közben egyre inkább úgy tűnik, hogy a „nagy testvér”, Oroszország diktál. A fehérorosz tévében – miután a helyi alkalmazottak többsége megunta a hazudozást és felmondott – az orosz állami propagandát terjesztő RT munkatársai állítják össze a műsorokat. A nyugati diplomaták szerint az orosz titkosszolgálat, az FSZB sorra küldi át embereit és a lehallgatást lehetővé tévő eszközöket Fehéroroszországba. 

Putyin döntött

A nevük mellőzését kérő NATO-diplomaták szerint Vlagyimir Putyin – aki valószínűleg a hét végén Moszkvában fogadja Lukasenkát – elhatározta, hogy egy ideig mindenáron hatalomban tartja szövetségesét, mivel látja, hogy a megerősödött fehérorosz ellenzék sokkal inkább a Nyugat felé orientálódik, mint a negyed évszázada hatalomban lévő, diktatórikus eszközöket alkalmazó jelenlegi rezsim.

„Egyelőre nem világos, hogy mi a végső cél. Most úgy tűnik, hogy visszafogott eszközökkel igyekszik Moszkva megtartani Lukasenkát a hatalomban. Az viszont kérdéses, hogy látni fogunk-e Fehéroroszországban is zöld embereket, ha nem működnek a most alkalmazott eszközök” – idézett a Business Insider egy nyugati diplomatát. A nyilatkozó arra utalt, hogy 2014-ben a Kreml jelzések nélküli, azonosíthatatlan katonákat küldött az Ukrajnához tartozó Krímbe, és a „zöld emberek” segítségével annektálta a félszigetet.

Vlagyimir Putyin orosz (j) és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a cserepadon egy barátságos jégkorongmérkőzésen Szocsiban 2020. február 7-én

MTI / AP pool / Alekszandr Zemljanyicsenko

Moszkvának ugyanakkor óvatosnak kell lennie, ha el akarja kerülni, hogy a fehérorosz nép – amely eddig barátként tekintett az oroszokra – ne váljon ugyanúgy ellenségessé, mint az ukrán, amely 2014 előtt ugyancsak szövetségesnek tartotta Oroszországot. Ahogy szélesedik ugyanis az orosz beavatkozás, úgy erősödnek a Kreml-ellenes érzelmek is. Míg az első hetekben a Lukasenka-ellenes jelszavak jellemezték a demonstrációkat, most sorra jelennek meg azok a kézzel írt plakátok, amelyek arról kérdezik Putyint: a néppel vagy Lukasenkával van-e. Szaporodnak azok a feliratok is, amelyek emlékeztetik Moszkvát és a világot arra, hogy Fehéroroszország független állam, nem pedig egy oroszországi régió.

Mélyülő integráció

Az ellenzék – a jelek szerint joggal – attól tart, hogy Lukasenkának nagy árat kell fizetnie azért, ha orosz segítséggel akar hatalomban maradni. Szeptember 3-án az orosz miniszterelnök, Mihail Misusztyin arról számolt be, hogy a minszki kormány tagjaival folytatott egyeztetésen sikerült előre lépni a két állam közötti unió elmélyítése felé: halad a közös, uniós kormány működési feltételeinek a meghatározása, és egyezség született több, gazdasági, kulturális és energetikai kérdésben is.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök (b) és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megbeszélést folytat Minszkben 2020. szeptember 3-án.

MTI / AP / Szputnyik / Alekszandr Asztafjev

Nem kizárt, hogy az integráció ügyében végleges megállapodás születik Lukasenka és Putyin moszkvai találkozóján. Misusztyin szerint az unió elmélyítése ellenére Fehéroroszország és Oroszország is megőrzi szuverenitását, ám a politikus nem árult el további részleteket az új unió működéséről. Lukasenka eddig ellenezte az integráció elmélyítését, mert moszkvai tervek szerint a szövetségi állam élére a jelenlegi orosz elnök, Vlagyimir Putyin kerülne.