Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Európát a koronavírus-járvány második hulláma ősszel érte el, a napi esetszámok pedig november végén, december elején értek a csúcsra. Minden ország megpróbálta elkerülni azt, hogy úgy kelljen bezárkóznia, mint tette azt tavaly tavasszal, ám ez elkerülhetetlennek bizonyult: a legtöbb európai ország a mutánsok felbukkanásával inkább a szigorítás mellett döntött, legfeljebb arra volt példa, hogy egyes területeken karácsony alkalmából rövid időre enyhítettek. A napi esetszámok ugyan csökkenni kezdtek, a korlátozások viszont nem tűntek el, és még egy ideig nem is fognak Európa életéből.
Az enyhítés elmaradásának okát Mark Rutte holland miniszterelnök fogalmazta meg. „Most, hogy a koronavírusnak újabb mutációi jelentek meg és kezdtek terjedni, újra szigorítani kell az intézkedéseken, szakértőink ugyanis egy harmadik hullám veszélyére figyelmeztetnek” – fogalmazott Rutte január 20-án. A holland kormány ennek megfelelően cselekedett: ahhoz, hogy elkerüljék az országban a gyorsabban fertőző vírustörzs uralkodóvá válását, hétvégétől kijárási tilalmat vezetnek be – a járvány kitörése óta először. A kijárási korlátozás szigora a magyarhoz lesz hasonló: este fél kilenc és hajnali fél öt között nem lehet majd alapos indok nélkül az utcára lépni. Hollandia emellett beutazási korlátozásokat is bevezet: nem fogadnak gépeket sem az Egyesült Királyságból, sem Dél-Afrikából, sem dél-amerikai országokbólEgységes járványügyi stratégiát sürgetett a harmadik hullám megakadályozása érdekében Angela Merkel is. Németországban súlyos a helyzet: a vírust eddig összesen több mint kétmillió ember kapta el, ötvenezren pedig bele is haltak szövődményeibe. Január elején jelentősen megnövekedett a frissen diagnosztizáltak száma is: volt, hogy 25 ezer ember tesztje lett pozitív. Bár ezt a számot mára sikerült átlagosan tíz és tizenkétezer közé szorítani, Merkel január 21-én közölte, hogy az eddigieknél sokkal súlyosabb hullám fenyeget a brit mutáns megjelenése miatt. Ezért a korlátozások február közepéig való meghosszabbítása mellett a kancellár egységes európai járványstratégiát sürgetett. Merkel szerint ha az országok külön védekeznek, úgy az eltérő fertőzöttségi szintek miatt Németország dönthet a határai lezárásáról is.
Németország akár bízhatna abban is, hogy a vakcina fogja megoldani problémáikat: január 21-ig közel másfél millió embert oltottak be, naponta nagyjából 90-100 ezer immunizálására van elég oltóanyaguk. Angela Merkel ugyanakkor elégedetlen a vakcinák mennyiségével, így már Oroszországgal is tárgyalt a Szputnyik V uniós engedélyeztetéséről.
Az új mutáns karácsony előtti megjelenése óta legrosszabbul Nagy-Britannia áll. Az Egyesült Királyságban december hatodikától kezdődően napról napra dőltek meg a járványügyi rekordok, az eddigi csúcs január tizedikén volt 54 940 új fertőzöttel. A fertőzöttségi számok azóta ugyan csökkenni kezdtek, de egyre többen halnak bele a fertőzés okozta szövődményekbe a szigetország kórházaiban. Boris Johnson brit miniszterelnöktől sem volt várható, hogy enyhítsen a korlátozásokon: január negyedikén országos kijárási tilalmat léptetett életbe. A britek viszont felpörgették oltási programjukat: oltanak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca termékével is, napi kvótáikat pedig rendszeresen túl is teljesítik. Január 21-ig összesen 5,4 millió ember kapta meg a vakcina első adagját, naponta közel 300 ezret képesek oltani. A brit oltási program azonban eltér a WHO ajánlásától: a szigetországban az a cél, hogy az első adagot kapják meg minél többen, így nem teszik félre annak három-négy héttel később esedékes második dózisát, hanem csak jóval később adják be azokat.
Látszólag kontroll alatt képes tartani a járványt Franciaország. Novemberben, a második hullámban érték el a napi esetszámok eddigi csúcsát, akkor volt, hogy 87 ezren kapták el egy nap alatt a kórt, de azóta ez a mutató csökkenni látszik. A január eleji rövid felfutás után most a grafikonok plató mintázatot rajzolnak ki: Franciaországban naponta átlagosan 21-23 ezer ember fertőződik meg. Ennek megfelelően a franciáknál is szigorú korlátozásokat léptettek életbe: este hat órától teljes kijárási korlátozás van érvényben, amit két hétig biztosan fenn fognak tartani. Jean Castex miniszterelnök szerint a járványt ellenőrzésük alatt tartják, a korlátozások viszont kellenek, hiszen ha bármely gyorsabban fertőző mutáns válik az uralkodó törzzsé az országban azzal azonnal felborul az eddig fenntartott törékeny egyensúly.
Spanyolország járványkezelése viszont látványosan kudarcot vallott mind az első, mind a második hullám idején. Naponta közel 40 ezer embert fertőz meg a kór, ráadásul az ország legkülönbözőbb pontjain is felbukkant a brit mutáns. Spanyolországban is nagy erőkkel kezdték el oltani a lakosságot január elején, ám a tempó torpanni látszik: míg az év elején volt olyan nap, amikor 90 ezer ember kapott vakcinát, ez a szám mostanira 20 ezer körül maximalizálódott.
Olaszországban régiónként térnek el a járványügyi korlátozások: a legsúlyosabban érintett Lombardiában, Bolzanóban és Szicíliában kijárási korlátozások vannak érvényben, azonban mind Bolzano, mind Lombardia bírósághoz fordult ezek enyhítéséért. Január 18-tól döntöttek ismét a jelenléti oktatásról Lazio, Emilia Romagna, Molise és Piemonte megyékben. Veneto tartományban nem ment zökkenőmentesen az iskolakezdés: a frissen újraindult általános iskolák első nyolc osztályaiból kétszázat helyeztek karantén alá a pozitív tesztet produkáló tanulók miatt. A diákok október közepe óta tanultak otthon. Olaszország nem áll jól az oltási kampányával: január 21-ig mindösszesen 1,28 millió adagot sikerült beadniuk, az állam pedig jogi lépéseket fontolgat a Pfizer ellen, mert az nem szállította le időre a kért mennyiséget.
Ausztriában feltehetően az egész síszezon elúszik a járvány harmadik hulláma miatt. Bár a síterepek egy része nyitva van, a szigorú korlátozások miatt érezhetően kevesebben használják a pályákat, mint az elmúlt években. Az osztrákoknál november 14-e óta csökkennek a napi esetszámok, átlagosan napi 1500-2000 új pozitív eset van. Ennek ellenére az osztrák kormány az érvényben lévő korlátozásokat február nyolcadikáig meghosszabbította. Sebastian Kurz hozzátette, hogy február nyolcadikától sem azonnali, hanem fokozatos nyitás várható, céljuk pedig a napi új esetek 700 alá szorítása. Ausztriában komoly botrányt okozott, hogy több polgármester, valamint családjuk megkerülve az oltási tervet soron kívül kaptak vakcinát. Az osztrák sajtó értesüléseire reagálva Kurz jogi eljárásokat helyezett kilátásba. Hasonló esetre volt példa Csehországban is, ahol a közegészségügyi miniszter bukott bele az oltási terv semmibevételébe.
